Csütörtökön tartotta ülését Brüsszelben az uniós foglalkoztatási, szociális, egészségügyi és fogyasztóvédelmi miniszterek tanácsa, amely majdnem egyhangúan fogadta el az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról szóló nyilatkozatot. Csupán két tagállam kormánya, a magyar és a svéd szavazott nemmel az ötletre.
Az Európai Munkaügyi Hatóság (European Labour Authority, ELA) létrehozását még 2017 elején javasolta Jean-Claude Juncker bizottsági elnök. Az új intézmény célja az lenne, hogy támogatást és védelmet nyújtson azoknak az uniós polgároknak, akik egy másik tagállamba mennek dolgozni – ideiglenesen és hosszabb távra egyaránt.
Az ELA tájékoztatást nyújtana a célországban fellelhető munkalehetőségekről, a munkavállalók jogairól és kötelezettségeiről a munkavégzéssel, letelepedéssel, szociális támogatásokkal kapcsolatban. Emellett a tagállami munkaügyi hatóságok koordinálását is ellátná, betartatná a munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatos uniós jogszabályokat is, és összehangolt ellenőrzéseket is kezdeményezhetne. Részt vehetne határokon átnyúló viták rendezésében is.
Magyarán tehát az történt, hogy a magyar kormány nemmel szavazott egy olyan javaslatra, amely a külföldön munkát vállaló magyarok érdekeit védené.
A hazai szakszervezetek üdvözölték a javaslatot, a kormány azonban újra elővette a már megszokott érveket, amelyekkel általában az európai együttműködés szélesítése, illetve a munkavállalói jogok védelme ellen vet be.
Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium a foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, az Európai Munkaügyi Hatóság
„további felesleges bürokráciát, zavaros, a tagállami kompetenciákat hátrányosan érintő állapotot teremtene”.
Illetve azt is hozzátette: a magyar munkavállalók és munkáltatók érdekét is sértené az, ha egy uniós intézmény, a helyi sajátosságok, körülmények ismerete nélkül intézkedne a nemzeti hatásköröket felülbírálva.
A szuverenitás elvesztése rendre visszatérő fideszes retorika, amelyet általában olyankor húznak elő, amikor valaki külföldről kritizálja a kormány lépéseit: ilyenkor gyorsan egyenlőségjelet húznak az ország és kormány között, mintha a kormány hibás lépéseinek számonkérése egy egész társadalom elleni támadás lenne.
A „bürokráciacsökkentés” is rendre visszaköszön a fideszes retorikában, legutóbb a rabszolgatörvény bevezetését, vagyis a dolgozói túlórakeretek drasztikus emelését próbálta meg úgy igazolni a Kormányzati Tájékoztatási Központ, hogy „aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől a bürokratikus akadályokat le kell bontani.”
Az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozását végül mégsem sikerült a magyar kormánynak megakadályoznia, de a folyamat még így is az elején tart. A most elfogadott tanácsi javaslatról most még hosszú tárgyalások indulnak a Tanács és az Európai Parlament között, amelynek sikere esetén állhatna fel ténylegesen az intézmény.
(Mérce / MTI / HVG / Európai Tanács)
