Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága ma este közzétette, mely módokon változtatnak a rabszolgatörvény néven elhíresült fideszes törvényjavaslat eredeti pontjain. Az összegző módosító javaslat szerint már nem csupán a kollektív szerződésben rendelhető el 400 óra túlmunka, hanem egyéni szerződés esetén is, mindkét esetben „a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján.”
Ezzel együtt egyáltalán nem enyhítettek a túlórapénz 1 évesről 3 éves elszámolásra való emelésén sem. Nem tudni pontosan, Hende Csaba, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke miért döntött éppen a párttársai által a Vállalkozásfejlesztési Bizottságban még támogatott apró enyhítések kidobása mellett is, a végleges módosító viszont bizonyossá teszi: Kósa és Szatmáry eredeti javaslatáról szavaznak majda képviselők.
Így tehát a rabszolgatörvény jóval közelebb áll az eredetileg Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos által egyéni indítványként benyújtott javaslathoz, mint az azóta belengetett aprócska „enyhítésekhez.”
Az „önként vállalt túlmunka” mint új szabályozás azt jelenti, hogy a szakszervezet nem szólhat bele a túlórák kiszabásába, az elvileg a dolgozó és a munkáltató megegyezésén múlhat, a gyakorlatban pedig a munkáltató nyomása érvényesülhet – még kollektív szerződések esetében is.
Szakszervezetek üzenete a rabszolgatörvény kapcsán:
Korábban Palkovics László innovációs- és technológiai miniszter arról beszélt, hogy akinek az új szabályozások nem tetszenének, kereshet másik munkahelyet:
„Elegendő munkahely van, ami védi a munkavállalót: a munkaerőhiány miatt egy elégedetlen dolgozó könnyedén találhat új munkahelyet. A munkaadó pedig nem szereti, ha elveszíti a munkaerőt, költséges lecserélni.”
Ezt válaszolta ugyanis a miniszter RTL Híradó azon kérdésére, nem tartja-e túl drasztikusnak a Munka Törvénykönyve tervezett módosításában azt, hogy a munkaadó akár évi 400 óra túlórát is aláírathat a dolgozóival, a szakszervezetek szerint pedig ezzel a munkáltató „rákényszerítheti akaratát” dolgozóira.
Palkovics szerint pedig mindez túlzás. Kordás László, a szombati, rabszolgatörvény visszavonásáért tartandó tüntetés főszervezője és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke szerint Palkovics érvelése „elég sánta.”
A miniszter nem az első, aki azzal érvel a rabszolgatörvény mellett, hogy a dolgozót akár ki is rúghatják ha nem fogadja el a túlmunkát, és sok helyen a szabad szombat elvesztését is zokszó nélkül: Parragh László, a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke korábban szintén arról beszélt, „szinte mindenütt munkaerőhiány van, szinte minden szakma hiányszakmának minősül”, emellett „nem gondolja, hogy tömegével állnának odább a munkavállalók, ha bevezetik a szabályozást, az embereknek van egy lakóhelyük és képzettségük”.
Ezenkívül a tőkés-érdekképviselet azon véleményét is tolmácsolta Parragh, hogy a törvénymódosításokra azért is szükség van, mert „szívesebben jön oda a befektető, ahol a szabályozás gyenge.”
A kijelentésekkel kapcsolatban, melyek szerint a szabályozás lazítása, és a dolgozók szinte szünet nélküli robotoltatása elkerülhetetlen lenne, vagy éppen nekik lenne jó, Kiss Soma Ábrahám korábbi cikkében már leszögezte, ez a beállítás szándékos, propagandacélú csúsztatás, amely egyedül azt kívánja elfedni, hogy a dolgozók kiharcolt jogainak megnyirbálása, és a munkaórák lényeges növelése a bérek szinten tartása mellett egyedül a nemzetközi és hazai tőke és az őket kiszolgáló kormányzat érdeke lehet.
A dolgozók által Magyarországon a 20. század folyamán kiharcolt, szerzett jognak számít a 8 órás munkanap, az általános egészségügyi ellátás, de például a gyerekmunka beszüntetése is. A rabszolgatörvénynek nevezett Munkatörvénykönyv-módosítás pedig éppen az eddig is a napi 8 órán túl is jóval terhelt dolgozók további, és még keményebb kizsákmányolását tenné immár legálissá.
A szombati, délelőtt 10 órás szakszervezeti tüntetés előtt és után a VASAS szakszervezeti szövetség az ország több pontján is félpályás útlezárásokkal fog tiltakozni a tervezett rabszolgatörvény ellen.
(Mérce, 444, RTL Híradó)
