A 24.hu számolt be róla, hogy a BDO Magyarország kiszúrt egy újabb érdekes részletet a rabszolgatörvényben.
A törvénytervezet alapján nem járna bérpótlék a beosztáson túli rendkívüli munkaidőre, tehát a túlórára.
A munkaidő-beosztás módosítását a tervezet szerint a munkaadónak kell kezdeményeznie, a munkavállalónak pedig joga van elutasítania azt. A törvény a szakértők és az érdekvédelmi szervezetek szerint azonban a jogon túl nem ad semmilyen garanciát arra, hogy a munkavállaló érvényesíthesse akaratát a munkáltatóval szemben. Félő, hogy a munkahelyen a gyenge jogi garanciák nem érvényesülnek majd az informális egyenlőtlenségekkel, a főnök-beosztott hierarchiájával szemben, így a munkavállaló – annak ellenére, hogy jogában áll nem elfogadnia – mégis belemegy majd a beosztás módosításába.
A törvény módosítása és a munkavállalói beleegyezés után pedig az elfogadott túlóra rendes munkaidőnek fog számítani.
Így a dolgozó bérpótlékot sem kap a több ledolgozott munkaóráért cserébe, illetve a 400 órás rendkívüli munkaidős kvótájába sem számít bele.
Máriás Attila, a BDO Magyarország vezető tanácsadója így fogalmazott a tervezett módosításokkal kapcsolatban:
„Az a munkavállaló tehát, aki hozzájárul a beosztás módosításához, egyrészt lemond a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlékról, másrészt ez a munkavégzés nem számítható bele a rendkívüli munkaidő most bevezetendő 400 órás kvótájába sem. […] Bár a munkavállalóknak nem állna érdekében, hogy lemondjanak a rendkívüli munkaidő után járó bérpótlékról, félő, hogy megfelelő garanciák hiányában erre a jövőben már tömegesen kerülhet majd sor. Ez akár meg is szüntetheti a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő intézményét a vállalatok gyakorlatában”.
Hozzátette, hogy a visszaélések elkerüléséhez garanciák kellenek, előremutató lenne például az, ha munkáltatónak bizonyítania kellene, hogy a dolgozója tényleg hozzájárult a módosításhoz.
Ugyanakkor nem mindenki gondolja ennyire problematikusnak a változtatást. Szijjártó Péter egy hete tulajdonképpel elismerte, hogy a Munka Törvénykönyvének a módosításai a multik érdekeit szolgálják. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke pedig azt nyilatkozta, hogy „szinte mindenütt munkaerőhiány van, szinte minden szakma hiányszakmának minősül”, emellett „nem gondolja, hogy tömegével állnának odább a munkavállalók, ha bevezetik a szabályozást, az embereknek van egy lakóhelyük és képzettségük”.
Parragh azt is hozzátette, hogy szívesebben jön oda a befektető, ahol a szabályozás gyengébb.
A szakszervezetek tiltakozásuk jeléül december 8-a szombatra tüntetést jelentettek be a rabszolgatörvény ellen, a Jászai Mari térről a Kossuth Lajos térre vonulnak 10 órától.
