Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Tényleg nőtt a pedagógusok szakmai és anyagi megbecsültsége?

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a tanévkezdés örömére hétfő reggel kiadott egy közleményt, amiben a szerző kifejti, hogy a „pedagógusoknak nemcsak az anyagi, hanem a szakmai megbecsülése is nőtt”, az oktatásra 2019-ben 606 milliárd forinttal több jut, mint „a baloldal által utoljára benyújtott, 2010-es költségvetésben” és a rászoruló diákokat és családokat több intézkedéssel is segíti az állam. Nézzük meg, mások is osztják-e az EMMI optimista hozzáállását az oktatáshoz!

Szombaton tartotta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Tanítanék Mozgalom a második Országos Tantestületi Értekezletet, ahol főleg a múlt pénteken nyilvánosságra hozott új Nemzeti alaptanterv (NAT) volt a téma. Pilz Olivér, a Tanítanék képviselője elmondta, az új NAT valószínűleg nem hoz megújulást az oktatási rendszerbe, a társadalmi egyenlőtlenségeken például biztosan nem enyhít. Továbbá se a diákok, se a tanárok terhelésén nem segít, ugyanis nem csökkent a tananyag mennyisége, néhol még nő is.

Az EMMI által emlegetett anyagi és szakmai megbecsültség létezését az egyre nagyobb mértékű pályaelhagyás és a részben ebből fakadó drámai tanárhiány sem támasztja alá: a 24.hu szerint szeptember 3-án összesen 696 betöltetlen tanári álláshelyre kerestek a Közigazgatási Állásportálon pedagógust, de a PDSZ elnöke, Szűcs Tamás szerint augusztus elején 4-5 ezer tanár hiányzott az oktatási rendszerből.

Radó Péter oktatáskutató szerint a rendkívül rossz körülményeknek köszönhetően azok közül, akik nem hagyják el a pályát, egyre többen inkább elmennek a magánszektorba tanítani, a többiek pedig azt a stratégiát választják, hogy „csendben maradok, összeszorítom a fogam, becsukom az osztályterem ajtaját, és megcsinálom a minimumot, de annál nem többet.” Radó a Magyar Narancsnak adott interjújában kifejtette, hogy

„a pedagógushiányt jórészt demográfiai folyamatok okozzák. Már több mint tíz éve tudható volt, hogy az elkövetkezendő években a pályán lévő pedagógusok egyharmada nyugdíjba fog menni. Ehhez képest semmi olyasmi nem történt az elmúlt nyolc évben, ami azt a célt szolgálta volna, hogy ezt a válságot menedzseljék. És persze egyre nagyobb mértékű a pályaelhagyás.”

A 2019-es költségvetésben valóban jut 15 milliárd forint többlet az oktatásra, de jó, ha emellé odatesszük, mennyi plusz forrást biztosított a kormány például a honvédelemre: 156 milliárd forintot. A rászoruló diákok megsegítéséről is szó esik a minisztérium közleményében, például az ingyenes tankönyvtámogatást emeli ki, ami egymillió gyermeket érint. Kétségtelen, hogy az ingyenes tankönyvek sok rászoruló családon segítenek, de itt érdemes kiemelni, hogy valójában „kölcsönkönyvekről” van szó, azaz a tanulók többségének az év végén vissza kell adnia ezeket a könyveket. Tehát az esetek többségében rossz minőségű, elhasznált könyveket kapnak kézhez, amibe nem is jegyzetelhetnek.

Arról nem beszélve, hogy tartalmi szempontból is mennyire rossz minőségűek ezek az egyentankönyvek. Nem csak az a probléma, hogy a különböző felkészültségű és összetételű osztályok mind ugyanazokat a könyveket kapják, amivel a különbségek csak nőni fognak, hanem, hogy ezek a könyvek hemzsegnek a hibáktól. A Szülői Hang felmérése szerint a szülőknek több mint 80 százaléka ellenzi az állami egyentankönyveket, öt magánkézben lévő tankönyvkiadó pedig beperelte az Oktatási Hivatalt, mivel szerintük az OH nem a tankönyveik minősége miatt tagadta meg engedélyük meghosszabbítását, hanem azért, mert nem állami tankönyvekről van szó.

„1.258.200 diáknak csengetnek ma be az általános és középiskolákban. A ma induló tanévben minden eddiginél több támogatás segíti a gyermekes családok mindennapjait, a gyermekek iskoláztatását és minden eddiginél több pénz jut az oktatásra, az iskolák fejlesztésére is” – írja az EMMI hétfői közleményében. Sajnos azonban bármennyire is optimista a minisztérium, nagyon úgy néz ki, a magyar oktatási rendszer súlyos strukturális problémái és hiányosságai az idei tanévkezdésre sem enyhültek.

Olvass tovább!