Először rendezte meg Hódmezővásárhelyen a februárban megválasztott polgármester, Márki-Zay Péter az augusztus 20-i ünnepet körülvevő Szent István napokat. A rendezvények keretében délutánonként a város főterénél felállított színpadon a polgármester részvételével politikai kerekasztalokat is szerveztek.

Az agusztus 19-i eseményen konzervatív és baloldali értelmiségiekkel vitatta meg Márki-Zay a város érdeklődő közönsége előtt azt, mi a helyzet mostanában az Európai Unióval. Ezen a délutánon beszélgetőtársai Hegedűs István, a Fidesz volt tagja, brüsszeli szakpolitikus, Jeszenszky Géza volt washingtoni nagykövet, Róna Péter közgazdász, kilépett LMP-alapító, és Hadházy Ákos, az LMP volt társelnöke voltak.

Miután az egyebgyűltek nagyrészt egyetértőleg felsorolták azokat az okokat, amiért Magyarország számára előnyös és jó az EU-tagság (szabad mozgás, kereskedelem, gazdasági fejlesztések), a rendezvény utolsó fél órájában arról is szót ejtettek, mi a baj az unióval jelenleg. Márki-Zay itt kifejtette,

Brüsszel sem mentes a korrupciótól.

Emlékeztette közönségét arra, hogy az EU-nak például csak addig volt baja az orosz fejlesztésű, egyébként minden szempontból problematikus Paks II-projekttel, „amíg a Siemens, az Areva és a General Electric, tehát német, francia és amerikai cégek” nem kaptak zsíros megrendeléseket Orbán Viktor kormányától és Lázár János minisztériumától.

Ezzel kapcsolatban arra is emlékeztetett, mint ami a legjobban zavarja az EU jelenlegi helyzetében, hogy:

„A mindennapi életünket nagyban érinti az, hogy amíg a német cégek óriási profitot visznek ki, addig a magyar demokráciát nem nagyon kritizálja senki. Sajnos tehát a lobbiérdekek sokszor fölülírják itt is az értékeket, számomra elfogadhatatlan módon„

Márki-Zay itt is jelezte, a lobbiérdekek és a korrupció ilyen szintje Brüsszel részéről benne nagy csalódást okozott.

Róna Péter ehhez hozzátette, hogy miközben csatlakozásunk óta 14 ezer milliárd forintot költhettünk el, addig a magyar lakosság 40%-a még mindig a szegénységi küszöb környékén él, innen felemelkedni pedig 10% esélyük van. Róna leszögezte: az elmúlt két évtized legfontosabb kérdése az, hogyan juthattunk idáig?

Ezenkívül a független városvezető kritizálta az EU hozzállását a menekültkérdéshez. Noha leszögezte, ez Magyarországon nem probléma, hiszen itt ”a kivándorlás„ okoz problémát. Ez ugyan a vendégmunka miatt okoz már feszültségeket. Márki azonban hozzátette, hogy Nyugat-Európa számára a bevándorlás igazi probléma.

Nehezményezte, hogy a 2015-ös menekültválság idején ”a zöldhatáron lehetett bevonulni„ az EU-ba és ”semmilyen ellenőrzés nem történt„ velük kapcsolatban.

Érdekes módon fejtegetését úgy folytatta, hogy Soros György javaslataira kellett volna Brüsszelnek hallgatnia, amely szerint komoly bevándorlási rendszert és ”határőrséget„ kellene az uniónak szerveznie.

A német tőke és Orbán szívélyes viszonyáról a Mérce is több cikket közölt már, gyakorlatilag Németország autó- és gépipara, pontosabban nagyon kedvező adózási helyzetük, és az olcsó munkaerő az, amely szimpatikussá, de legalább tolerálhatóvá teszi szemükben az Orbán-rezsimet.

Ami a polgármester menekültválsággal kapcsolatos megjegyzéseit illeti, azok csak részben igazak, ugyanis a dublini regulációk értelmében a német és osztrák hatóságok is megkövetelték az ujjelnyomat-vételt, amelyet azonban a magyar hatóságok 2015-16 folyamán a több, mint 300,000 menedékkérő esetében sokszor elmulasztottak felvenni.

A teljes beszélgetés videón is megtekinthető, Márki-Zay említett megjegyzései 1 óra 06 perc környékén kezdődnek: