A tekintélyes németországi gazdasági napilap, a Handelsblatt angol kiadása, a Handelsblatt Global közölt riportot arról, hogy a Kelet-Közép-Európában működő német vállalatok hogyan viszonyulnak a térségben kibontakozó autoriter rezsimekhez. A riportból kirajzolódó kép szerint a német vállalatok nem értenek egyet a mainstream média és politikai szereplők által olykor felvetett kritikákkal: elégedetten és reménnyel telve tekintenek a magyar, lengyel és cseh jobboldali, populista kormányokra.
Nemrég mi is szemléztük a Wirtschaftswochéban megszólaló Jan Mainkát, a Budapester Zeitung főszerkesztőjét, aki szerint
„ha a német cégek választhatnának Magyarországon, 90 százalékuk Orbán Viktorra szavazna”.
Az Innogy Hungary vezérigazgatója, Marie-Therese Thiell most azt is elmondja, miért: a vállalati adók és a munkáltatói terhek csökkentése növekedést, és kedvező környezetet teremtett a vállalkozások számára, és ezen mit sem változtat, hogy az ország megítélése a mélybe zuhant az illiberális fordulattal.
A Handelsblatt szerint hasonlóan vélekednek a Lengyel- és Csehországban működő német középvállalalatok vezetői is.
Hans-Jörg Otto, az illiberalizmusában sok tekintetben az orbáni rezsimre példaként tekintő Lengyelországban 600 embert alkalmazó El-Cab kábelgyártó vállalat vezérigazgatója nemsokára a lengyel államfővel találkozik, akinek ki szeretné fejezni gratulációját. Otto a lengyel kormány digitalizációs erőfeszítéseit és infrastrukturális programjait dicsérte a lapnak, noha a kormány szociális intézkedései miatt nem teljesen elégedett, hiszen ezek feltornázzák a munkarerő árát.
A lényeget Bernard Bauer, a Német-Cseh Kereskedelmi Kamara elnöke fogalmazza meg:
„A politika végső soron nem olyan fontos a vállalkozóknak. Tele vagyunk megrendelésekkel: ez a lényeg.”
A lap szerint általában elmondható, hogy a német vállalkozóknak és ügyvezetőknek nincs kedvére, amikor az Európai Unió az illiberális magyar vezetésen keres fogást, a lengyelt kormányt megfeddi az abortusz szigorítása és a független bíróságokra mért csapásai miatt, avagy amikor Andrej Babiš miniszterelnököt érik kritikák korrupciós ügyei miatt.
Számukra a lényeg, hogy a Kelet-Európai gazdaságok növekednek és előnyös befektetési lehetőségeket kínálnak.
A közepes vállalatok ráadásul nyíltabban is támogathatják a jobboldali rezsimeket. Szemben a nagyobb vállalatokkal – mint a Siemens vagy a Volkswagen, akik az alacsony bérrezsimek és az adókedvezmények miatt szintén hatalmas profitokat termelnek a térségben – nekik nem kell félniük attól, hogy a presztízsük odakozmál az illiberális rezsimekkel való jó viszony miatt.
