Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kevés politika jutott erre az augusztus 20-ra

A három nagy nemzeti ünnepünk közül augusztus 20-a, az államalapítás ünnepe kétségtelenül a legkevésbé átpolitizált. Ez részben annak tudható be, hogy a nyári uborkaszezonban általában kevesebb politikai esemény történik, amit tematizálni lehetne, és az emberek is kevésbé fogékonyak a politikára ilyenkor. Emellett azonban a 48-as és az 56-os forradalom és szabadságharc is sokkal könnyebben keretezhető aktuálpolitikai üzenetekkel, mint a sokkal távolabbi, a modernitás előtti időkbe vesző államalapítás.

Kormányzati oldalról a főszerepet idén Áder János játszotta, aki két beszédet is tartott, előbb a hagyományos Kossuth téri tisztavatáson, később pedig a Magyar Szent István Rend kitüntetés ünnepélyes átadásán, a Sándor-palotában.

Áder János köztársasági elnök beszédet mond a Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan végzett honvédtisztjelöltjei eskütétele elõtt (MTI Fotó: Illyés Tibor)

Ünnepi beszédének központi üzenete az volt, hogy

„Magyarország csak a minőség igényével élhet és maradhat fenn az új Európában; nincs módunk középszerűnek lenni.”

A köztársasági elnök azt is elmondta, hogy bár az ország sosem feledi a bűnöket – amelyek közül Radnóti Miklós, Salkaházi Sára és Szerb Antal meggyilkolását, vagy a dunabogdányi svábok kitelepítését, az ÁVO tevékenységét és az ’56-os megtorlást emelte ki -,

Magyarország újra és újra igent mondott a félelem nélküli életre, az emberi méltóságra, a szabad vallásgyakorlásra, a munkához való jogra, az igazságosságra.

A hét után, amelyen kiderült, hogy naponta 15 ember lakoltatnak ki Magyarországon, 400 ezren állnak még kilakoltatás előtt, a tranzitzónákban pedig a kormány menekülteket éheztet, azt feltételezhetnénk, Áder mondatainak kormánykritikus éle volt. Persze a köztársasági elnök tevékenységét ismerve, ez a feltételezés hamar megbukna.

Az Országházban, a Külhoni Magyarságért Díjak átadásán megszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is, aki kiemelte: a kormány megtette, ami a feladata, biztosította a szervezeti, közjogi és anyagi hátteret, soha ekkora támogatást nem kapott még a külhoni magyarság, mint most. A kormány mindent biztosít a magyar identitás megőrzéséhez, hogy mindenki Szent István államának tagja lehessen, függetlenül attól, hol él a világban – fogalmazott. Úgy vélte, mindez azonban csak keret, „ebből még nem lesz élet”, mert akkor telik meg ez a keret „magyar élettel”, ha olyan szervezetek, emberek vannak a külhonban, mint a mostani díjazottak, akik élettel tudják megtölteni a létező struktúrákat.

Mindenkinek be kell kapcsolódnia a nemzetépítésbe – hangzott a semjéni intelem.

MSZP: Kivándorlási válság van Magyarországon

Az ellenzéki pártok közül a Magyar Szocialista Párt bizonyult az egyik legaktívabbnak a nemzeti ünnepen. Reggel Bihal Dávid és Torzsa Sándor tartottak sajtótájékoztató a Fidesz Lendvay utcai székháza előtt.

Bihal szerint az utóbbi években többen hagyták el Magyarországot, mint ahányan a honfoglaláskor ide érkeztek.

Torzsa Sándor, az MSZP ifjúsági szervezetének elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt: Szent István ünnepén emlékezni kell államalapító királyunkra, aki leszámolt a Kelet és a Nyugat közti hintapolitikával és egyértelműen az utóbbi mellett kötelezte el az országot, és akinek politikájában fontos volt a tudásalapúság és a fiatalok jövője.

Ebbe az irányba ment tovább Tóth Bertalan, az MSZP elnöke is, aki Facebookon közzétett üzenetében rámutatott: Szent István intelmei szerint egy király legfőbb erénye az alázat, nem pedig a gőg, vagy a „gyűlölség”. Ma azonban Magyarországon egy olyan, kereszténydemokráciát hirdető kormány van, amely megbélyegzi a jogvédőket, rendőröket küld a hajléktalanokra, és rátámad a független igazságszolgáltatásra. Ezzel a politikával 600 ezer honfitársunkat üldözték el az országból – mondta az ellenzéki politikus.

Az MSZP a Szent István által kijelölt, Nyugat-Európába vezető utat tartja helyesnek – tette hozzá.

Küzdeni fogunk a devizahitelesek jogaiért, érdekeiért! Küzdeni fogunk azért, hogy családok ne veszítsék el az otthonukat, és küzdeni fogunk azért, hogy a magyar fiatalok, akik elhagyták ezt a hazát, mielőbb térjenek vissza. A mi politikánk erről szól” – üzente augusztus 20-a alkalmából az MSZP vezetője.

DK: Orbánt is túl fogja élni a nemzet

A Demokratikus Koalíció közleményben köszöntötte augusztus 20-át:

„Augusztus 20-án azt ünnepelheti az ország, hogy Szent István országot, államot adott a népnek. Látva, hogy hány népnek ma sincs saját országa, ez az ő legnagyobb történelmi tette, öröksége.

A magyarokat a Nyugathoz kötötte. Döntése ma is meghatározó.A mai hatalom is sokszor hivatkozik Szent Istvánra, de ez a kormányzás – hiába minden hamis hivatkozás – zsákutca, történelmi tévedés. Hiba.

Mi nem ilyen államban hiszünk.Ez az ország képes volt arra, hogy nehézségek, szenvedések árán, de túlélje mindazokat, akik tévútra vitték. Orbánt is túl fogja élni az ország, túl fogja élni a nemzet. Az újjáépítés pedig nehéz, fáradságos, de felemelő időszak lesz a magyar történelemben.”

A Jobbik családi nappal ünnepel

Budapesten, a Pál-völgyi barlangnál tart családi napot a Jobbik. A vezetőváltást követően megcsappant lendületű párt panelbeszélgetésekkel, koncertekkel és más kulturális programokkal várta szimpatizánsait.

Toroczkai: a bűntudatra nevelő filmek helyett a dicső magyar történelemről készüljenek filmek

A Jobbikból kivált Toroczkai László és Duró Dóra pártja, a Mi Hazánk Mozgalom a Városligetben szintén családi napot tartott – igaz, kicsit formálisabb keretben. Beszédet mondott ugyanis a párt két legismertebb arca, és az alapító nyilatkozatot is itt fogadták el.

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke beszédet mond a bejegyzés alatt álló szervezet rendezvényén a Városligetben 2018. augusztus 20-án. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

Az ásotthalmi polgármester a büszke nemzeti öntudat fontosságáról beszélt, ebben az összefüggésben került sor az alcímben szereplő eszmefuttatásra is. A legfrissebb szélsőjobbos párt vezetője azt követelte a többi párttól, hogy fogalmazzanak meg világos programot, és fejezzék be a mellébeszélést.

„Ne történhessen meg, hogy miniszterelnök-jelölti vita nélkül kelljen választanunk miniszterelnök-jelöltek közül” – mondta.

A bejegyzés előtt álló párt vezetője fel is sorolt néhány elemet saját programjukból: a gyerekgyilkosok, „megrögzött gonosztevők” esetében ismét bevezetnék a halálbüntetést, nyilvánosságra hoznák az ügynöklistákat, megvonnák a kommunista luxusnyugdíjakat, véget vetnének a voksvásárlásnak és elvennék a szavazati jogot az írni-olvasni nem tudóktól, leállítanák a szerintük felesleges pénzkidobást jelentő cigányügyi programokat.

Vagyis a kétezres évek végéről, a felfutásban lévő Jobbik eszköztárából már jól ismert szólamokat ismételt el újra.

Toroczkai szerint „ez az ellenzék tolvaj oligarchák, bankházak és külföldi magyarellenes szolgálatok zsebéből lóg ki”, és nem magyar Magyarországot, hanem Európai Egyesült Államokat akar.

„Mi ehhez az ellenzékhez nem akarunk tartozni” – jelentette ki.

Hallgatag Momentum, hallgatag LMP

A két fiatalabb párt viszonylag alacsony szinten tartotta a politikai jellegű megszólalásokat.

A Momentum este tűzijáték-nézéssel egybekötött bulit rendez egy hajón. Az LMP késő délután adott ki közleményt.

Az LMP szerint Magyarország akkor lehet sikeres ország, ha a családoknak és a helyi közösségeknek megvan a lehetőségük arra, hogy a kezükbe vegyék a sorsukat és beleszóljanak a jövőjüket érintő döntésekbe. Az állampolgárokra partnerként és nem eszközként kell tekinteni: a féktelen központosítás és a hatalmi logika helyett a kölcsönös bizalom megteremtése a helyes út hazánk számára.

„Egy erős állam alapja a tudásalapú társadalom, a világszínvonalú oktatás és az önkormányzatiság: tanszabadság, kritikai gondolkodás és önrendelkezés nélkül egyre gyengébb lesz a nemzet immunrendszere” – írják.

„Augusztus 20. nem csupán az államról és az államalapításról szól, ezen a napon minden magyar állampolgárt is ünneplünk, határokon innen és túl. A nemzeti összetartozás alapja ugyanis az egymás iránti tisztelet, és nem a nemzeti jelképek kisajátítása.

Az LMP szerint új alapokra kell helyezni a magyar állam jövőjét: valódi megoldásokkal kell segíteni a magyar családokat és a helyi közösségeket, minden ötödik adóforintot az oktatásra kell fordítani, az Európa elleni hadjárat helyett pedig azért kell dolgozni, hogy erős nemzetállamok alkossanak egy erős Európát, amely választ tud adni a 21. század kihívásaira.”

(Mérce / MTI)

Olvass tovább!