Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Szükségállapot bevezetésével emlékeznek Charlottesville-ben a halálos tüntetések első évfordulójára

Virginia kormányzója és Charlottesville városa szükségállapotot rendelt el az egy halálos áldozattal és 38 sebesülttel járó Unite the Right nevű tüntetés egyéves évfordulójának alkalmából. A hétvégén több mint 700 rendőrt helyeznek szolgálatba, megelőzvén a tavalyi tragikus eseményeket.

(Fotó: Flickr / Anthony Cider)

Mint az sokak számára ismeretes, 2017 augusztus 11. és 12. között komoly utcai megmozdulások történtek a virginiai Charlottesville-ben

A Unite the Right névre keresztelt tüntetés apropóját az amerikai polgárháborúban az Egyesült Államokból kiváló 11 déli tagállam hadseregét vezető Robert E. Lee egy köztéri szobrának tervezett eltávolítása adta. A tüntetésen több szélsőjobboldali szervezet is részt vett, akik különböző náci, fehér felsőbbrendűséget hirdető szimbólumot viselve vonultak végig Charlottesville utcáin. Emellett, ahogy ez az USA-ban a hasonló rendezvényeken általánossá vált, nagyszámú ellentüntető volt jelen, akik igyekeztek meggátolni a szélsőjobboldali felvonulást.

Hamar fizikai atrocitások kezdődtek a két csoport között, és ekkor történt meg, hogy

James Alex Fields autójával az ellentüntetők közé hajtott, megsebesítve 19 embert és meggyilkolva a 32 éves Heather D. Heyert.

Fields-et hamar elfogták, ugyanakkor egy független vizsgálat több helyen is bírálta a rendőrség magatartását az események kapcsán, felhívva figyelmet olyan súlyos hibákra (nem megfelelő kommunikáció az állami és a városi rendőri szervek között, nem eléggé felkészült rendőrök), melyek nagyban hozzájárultak a tragédiához.

A charlottesville-i események felszínre hozták az amerikai közéletben már régóta húzódó vitát a rabszolgatartó, önmagukat Konföderációs Államoknak nevező déli államok múltjának megítéléséről. Mert bár a polgárháború az Abraham Lincoln vezette Észak győzelmével zárult, a feketéket sújtó rasszizmus még egy évszázadig jellemezte a déli államokat, akik a 19. század utolsó éveiben sorra hozták a faji szegregációt, jogegyenlőtlenségeket megteremtő törvényeiket. Emellett ebben az időszakban sok városban szobrot emeltek a Konföderáció meghatározó alakjairól, akik fontos szereplőivé váltak a déli államok történelmének.

Ugyanakkor napjainkban éles vita bontakozott ki a szobrok jövőjét illetően: az egyik oldal amellett érvel, hogy a rabszolgatartás és a polgárháború hozzátartozik a Dél történelméhez,ezért a szobroknak a helyükön kell maradniuk. A másik oldal viszont úgy véli, hogy ezek az emlékművek negatív érzelmeket válthatnak ki például a helyi afro-amerikai közösségekből, emellett nem elhanyagolható az a tény, hogy ezek a személyek gyakran ikonjaivá váltak az amerikai neo-fasiszta szélsőjobbnak,ezért nincs helyük a 21. század közterein.

A téma megosztja az állampolgárokat és a 2017-ben tartott, a demokrata Ralph Northam győzelmével záruló virginiai kormányzóválasztás kampányában is meghatározó téma volt. A charlotteville-i események hatására ugyan néhány nagyobb városban, mint például Baltimore eltávolításra kerültek az ilyen szobrok, de az ügy kapcsán kibontakozó vita rámutat arra a tényre, hogy a polgárháború után 150 évvel is jelentős feszültségek vannak az Egyesült Államok déli és északi régiói között.

(forrás: Time, Bustle, Abc News)

Olvass tovább!