Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Klebelsberg új vezetője szerint a kompetenciákat kell fejleszteni, de a túlterheltségről a szülők is tehetnek

A Magyar Időknek adott interjút Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ új elnöke. Az elmúlt két évben alaposan átszervezett – immár nem „intézményfenntartó” – központ vezetője sikeresnek ítéli az átszervezést, elmondta, hogy a jó iskolát még a gyerekek is szeretik. Beszélt arról, hogy a diákok túlterheltségéről a szülők is tehetnek, de több kérdésben a kormány oktatáspolitikájának liberális kritikája köszönt vissza szavaiban.

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke; MTI/Balázs Attila

A KLIK megszüntetésével létrejövő, önálló költségvetéssel rendelkező tankerületi központokkal az elnök szerint stabilabb és hatékonyabb rendszer jött létre, mert egy kisebb hatókörű tankerületi központ „helyben, az ottani igényeknek megfelelően tudja ellátni a feladatokat”, átlátja a helyi problémákat, és gyorsabban tud döntést hozni. Az oktatás színvonalát és infrastrukturáját jellemző egyenlőtlenségekkel kapcsolatban – melyre a központosítás eredetileg választ kívánt adni – az új elnök azt mondta, „ezen még dolgozni kell”. Szerinte

„[j]obban kell segíteni a hátrányosabb helyzetben lévő köznevelési intézményeket. Minden gyermeknek meg kell kapnia a képességeit fejlesztő, személyre szabott, színvonalas oktatást, bárhol is éljen az országban.”

A Klebelsberg elnöke elmondta, hogy jelenleg két infrastruktúra-fejlesztő pályázaton indulhatnak iskolák: összesen 90 milliárd forint értékben, 500 intézményben valósulnak majd meg fejlesztések. Ezen felül budapesti és pest megyei iskolák fejlesztését költségvetési forrásból támogatják, és energiahatékonysági fejlesztésekre is sor kerül. 9 milliárd forintból tantermeket, tornatermeket és tanuszodákat építenek.

„Az a cél, hogy minden térségben elérhető legyen az úszásoktatás.”

– mondta az elnök, aki azt is elmondta, 6.7 milliárd forint értékben szállítottak ki digitális eszközöket az iskoláknak.

Hajnal szerint fontos, hogy a gyerekek élvezzék azt az oktatást, ennek érdekében pedig az élménypedagógia módszereinek alkalmazását javasolta. Az alapfokú oktatást leggyakrabban érő kritikákkal egybehangzóan a gyerekek problémamegoldó képességének a fejlesztését, valamint a kompetenciák fejlesztésének jelentőségét hangsúlyozta,

„mert mire kijön a diák az iskolából, már szakmák szűnnek meg, és több száz új alakul.”

Szintén a frontális oktatásra és tényalapú tudásra épülő rendszer kritikáját visszhangozta, amikor megállapította,

„[h]agyni kell a gyerekeket gondolkodni, akár csoportokban is. Régen a tanár akart megmondani mindent, ma már szerencsésebb, ha a diákok jönnek rá sok dologra.”

A Klebelsberg Központ és az oktatási érdekképviseletek viszonyában ugyanakkor Hajnal szavaiból nem lehet éles váltásra következtetni . Szerinte a kritikát meg kell hallgatni, de

„nem szerencsés, ha valaki csak kritizál, és nincsenek konstruktív megoldásai”.

A pedagógus- és diák-érdekképviseleti szervezetek által szintén hangsúlyozott túlterheltség problémáját Hajnal elismeri, ugyanakkor egy új szempontot is felvetett: szerinte a diákok túlterheltségéhez az is hozzájárul, hogy a szülők túl sok különórára íratják be a gyermekeiket.

Az intézményvezető a kormány gimnáziumokkal szemben a szakképzést preferáló oktatás- és munkaerőpiaci politikájával egybehangzóan elmondta,

gondolkoznak azon, hogy a gimnázium 10. évfolyama után is legyen lehetőségük a diákoknak szakirányú szakmai képzést választani.

Hajnal a fiatalok droghasználatával kapcsolatban az ismeretterjesztés és megelőzés jelentőségét hangsúlyozta, valamint elmondta, szerinte rossz tendencia, hogy sok 14-15 éves gyerek éjszakai szórakozóhelyekre jár:

„Nekem szívügyem, hogy ezen a téren legyen változás.”

(Magyar Idők / Címoldali kép: MTI/Balázs Attila)
Olvass tovább!