Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Tovább tárgyalna a kormánnyal az MTA

Frissítés: 19.20: A Hír TV Egyenesen című műsorában Freund Tamás agykutató kifejtette, hogy a Planck-formula elsősorban azt jelentené, hogy a jövőben az MTA-t egy német szövetségi típusú Szenátus vezetné, ebben testületben pedig miniszterek, államtitkárok is helyet kapnának, így részt vehetnének a döntésben. Freund szerint a kormány ezekre a tervekre pozitívan reagált és hajlamos lenne azok megfontolására.

Rendkívüli ülésen új határozatot fogadott el jogköreinek és költségvetésének megkurtítására válaszolva a Magyar Tudományos Akadémia.

Az elnökség sajtóközleményében kiemeli, további tárgyalásokat akar a kormány tervezetéről, amely szerint a jövőben a Palkovics László felügyelte Innovációs és Technológiai Minisztérium dönthetne kutatási- és fejlesztési pénzeinek kezeléséről.

A mai ülésen éppen ezért az MTA intézetvezetői és a kutatóközpontok vezetői is arról állapodtak meg, további tárgyalásokat kezdeményeznek a kormánnyal, ezek során pedig az intézményhálózat továbbfejlesztéséről beszélnének velük. A fejlesztés szempontjaiban a német Max Planck Társaság működési elveit vennék figyelembe.

Összességében az elnökség egyhangúlag a következő szempontokat fogadta el az egyeztetésen, ezeket kívánják a kormány előtt is érvényesíteni:

  • az MTA keretein belül megvalósuló irányítási rendszer életbe lépéséig az eddigivel azonos módon biztosítva legyen az intézethálózat finanszírozása;
  • személyi kérdésekben érvényesüljenek az Akadémia autonóm döntési jogosítványai;
  • az odaítélt támogatások folyósítása szerződés szerint folytatódjon;
  • a Lendület, az OTKA és a posztdoktori pályázatok szabad témaválasztás alapján működjenek, a támogatások odaítélése továbbra is kiválósági alapon történjék az MTA szakmai felügyeletével;
  • az MTA köztestületének vagyona az MTA tulajdonában maradjon;
  • az MTA intézethálózatának irányítási rendszerét és működését szilárd jogi garanciákkal kell biztosítani;
  • a kutatóközpontok és önálló intézetek irányítási rendszerében bekövetkező változások ne veszélyeztessék azok önálló és zavartalan működését, és segítsék elő fejlődésüket.

Az Akadémia különösen azt tartja tehát fontosnak, hogy a további, szerintük feltétlenül szükséges egyeztetések ideje alatt Palkovicsék még ne kapjanak kizárólagos döntési jogot a magyar alapkutatási, fejlesztési és komplex kutatási pályázatok odaítélésénél.

Az Akadémia – más európai országok hasonló intézményrendszerével párhuzamosan – nélkülözhetetlen és autonóm elemnek számít a kutatási prioritások meghatározásánál, ők kezelték a legtöbb posztdoktori ösztöndíjat is, és a legtöbb, pályáját Magyarországon elkezdő kutatót is ők foglalkoztatják.

Nemrég derült ki azonban az is, hogy az új innovációs minisztérium átvenné egy másik, stratégiailag fontos intézmény, az NKFIH (Nemzeti Kutatásfejlesztési és Innovációs Hivatal) feladatait is. A Pálinkás József volt MTA-elnök által vezetett intézmény írja ki a Nemzeti Agykutatási Program, Nemzeti Agykutatási Program, a fehérjekutatási program, a mesterséges intelligencia program és más hasonlóan fontos és költségigényes kutatások pályázatait is. A döntés miatt Pálinkás nyilvánosan kritizálta is Palkovics Lászlót.

A 2019-es költségvetést, amelyben ezeket az jogköreit az MTA és az NKFIH elveszítené, az Országgyűlés már elfogadta. Az Akadémia elnökének, Lovász Lászlónak a célja most az, hogy ennek ellenére módosításra, vagy legalábbis halasztásra bírja rá a döntéshozókat, ehhez az elnökség teljes felhatalmazást kapott a köztestülettől.

Címoldali kép: Galileo Galilei szobra az MTA budapesti székházának homlokzatán. Az itáliai fizikust-csillagász 1632 szeptember 12-én a Szent Inkvizíció kötelezte a Föld mozgására vonatkozó elmélete visszavonására, erről szóló könyvét pedig a Egyház betiltotta. / Fotó: Thaler Tamás, Wikipédia
Olvass tovább!