Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Eltemették Kányádi Sándort

Örök nyugalomra helyezték szombaton Kányádi Sándort, a huszadik századi erdélyi magyar irodalom egyik legnagyobb alakját. Kányádi kívánsága szerint szülőfalujában, az udvarhelyszéki Nagygalambfalván ökumenikus gyászszertartással búcsúztatták a falu református templomában. Ezt követően ravatalánál Böjte Csaba ferences szerzetes atya és Kányádi György Attila nagygalambfalvi református lelkész mondtak gyászbeszédet.

Nagygalambfalva, 2018. július 7.
Kányádi Sándor sírhelye a család kertjében a Nemzet Mûvésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas költõ, író szülõfalujában, a Hargita megyei Nagygalambfalván 2018. július 7-én. Kányádi Sándor június 20-án, 89 évesen hunyt el.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Az összegyűltek között több egyházi és világi méltóság között jelen volt Áder János köztársasági elnök is. Orbán Viktor miniszterelnöki részvétnyilvánító üzenetét pedig távollétében olvasták fel. Orbán üzenetében úgy fogalmazott:

„Hálásak vagyunk, hogy a költeményeiből fiatalok és idősebbek, itthon élők és távolba szakadtak egyaránt erőt meríthetnek, hiszen határtalan magyarságával a Dél keresztje alatt éppúgy nemzetünk összetartozását hirdette, mint otthon a Hargitán és itthon, a Kárpát-medencében”

Böjte Csaba Kányádi terjedelmes életművén kívül a legfiatalabb korosztály felé fordulását, nevelőmunkáját emelte ki. „Alkotó, értékteremtő, békességet és szeretet sugárzó, életigenlő és a gyermekek felé mindig szeretettel forduló egyéniség volt. Ezt is érdemes lenne a költőtől megtanulni” – fogalmazott.

Kányádi Sándor , Kossuth-díjas költő 1929-ben született, 1954-ben végezte el a kolozsvári, magyar nyelvű (akkor még autonóm) Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv- és irodalom szakát.

Költői tehetségét Páskándi Géza fedezte fel, az ő ráhatására már 1955-től publikálhatott a romániai magyar nyelvű Ifjúmunkás folyóiratban, majd a Dolgozó Nőben is. 1960-tól 1990-ig a gyermekeknek szóló Napsugár folyóirat főszerkesztőjeként ő tett a legtöbbet a magyar nyelv és kultúra fenntartásáért az erdélyi fiatalság körében.

Kányádi rendszeresen adott elő magyar irodalomtörténetről nyugaton. Nicolae Ceaușescu rezsimje alatt azonban nem kapott útlevelet a Rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, ahova akkor meghívták. Ekkor tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke volt, 1997-től pedig a Kossuth- és Széchenyi-díj bizottságok tagja is.

A sokvallású, soknemzetiségű Erdélyt Kányádi műfordítóként is megörökítette. 1992-ben például Izraelben mutathatta be magyar fordításait az erdélyi jiddis népköltészet köréből. A munka azóta is szinte egyedülálló.

Búcsúztatásán Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész életművéről megállapította, olyan korban kezdte a pályáját, amikor az író és olvasó között még ott állt a „cenzor, mint a hatalom képviselője.” Kányádi kötlészetének nyíltsága Dávid szerint egy teljes generációra gyakorolt óriási hatást:

 „Ebben nemcsak a kimondás ténye volt a fontos, hanem az is, hogy általa felszabadítottál bennünket a félelemtől. A félelemtől való felszabadulás pedig a legnagyobb dolog, mert aki nem fél, a fölött nincs hatalma a hatalomnak”

Kányádi Sándor június 20-án, 89 évesen hunyt el Budapesten. Nagygalambfalván, szülői háza kertjében helyzeték örök nyugalomra.

(MTI // Kép: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)
Olvass tovább!