Fasiszták a házban
A minap lezajlott romániai parlamenti választásoknak két látványos, látszólag meglepő eredménye volt. Az egyik a román szélsőjobboldal előretörése, a másik a nagyon alacsony választói részvétel.
A minap lezajlott romániai parlamenti választásoknak két látványos, látszólag meglepő eredménye volt. Az egyik a román szélsőjobboldal előretörése, a másik a nagyon alacsony választói részvétel.
Romániában, de talán az egész közép-kelet európai régióban egyedülálló ügyben kell döntenie a Kolozsvári Bíróságnak.
Románia sohasem ismerte el, hogy a magyarság mint kollektív szubjektum lenne nemzetalkotó tényező. Mindig azon az állásponton volt, hogy a magyarokat egyénileg tekinti, azaz magyar nemzetiségű román állampolgárként kívánja „integrálni”.
A határon túli magyarság emancipációs törekvései kevés politikai sikert értek el. Mik lehetnének a politikai emancipáció perspektívái a számukra?
Csak akkor jöhet létre az erdélyi magyarság politikai szubjektivitása, ha levetkőzi fals többség-tudatát és hagyja, hogy áthassa a kisebbségi helyzet egyetlen pozitív tapasztalata: az elnyomottakkal való empátia és cselekvő szolidaritás.
Sikerült olyan kisebbségi jogi javaslatot gyártani, amely egyben kisebbségellenes, diszkriminatív. Miközben jogkiterjesztő is.
Milyen módon lehet belemanipulálni széles tömegeket egymás gyűlöletébe? Miért jön ez a módszer kapóra a mindenkori tekintélyelvű vezetések számára? Kik a magyarság legnagyobb cigány hősei?
A gyergyóditrói eset először muris kis színesnek indult. Azután lett belőle egy olyan konfliktus, ami tökéletes esettanulmányként zanzásítja magába a rendszerváltás utáni Kelet-Európa minden búját, bánatát.
Épp a munkaviszonyok miatti kiszolgáltatottság, a kényszerű vendégmunkás élet az, ami a leginkább közös élethorizontja a ditróiaknak és a Srí Lanka-iaknak.