„A legkiválóbb európai tudósoknak nyújtott támogatásban részesülő hazai kutatók, az ERC-grantet nyert tudósok is kiállnak az MTA és az alapkutatások finanszírozásának támogatása mellett”, írja honlapján a Magyar Tudományos Akadémia.

Az Európai Kutatási Tanács (ERC) az Európai Unió legjelentősebb alapkutatásokat támogató pályázati rendszere. Ezek a hosszú távú finanszírozási lehetőségek elsősorban az úttörő, magas kockázattal járó, és magas megtérülést ígérő kutatásokat támogatják. Most az ERC hazai támogatottjai írtak közösen nyílt levelet, amelyben aggodalmukat fejezik ki az MTA finanszírozása feletti kormányzati kontrollal kapcsolatban.

Június közepén derült ki, hogy az MTA kutatóintézetei költségvetésének csaknem feléről, körülbelül évi 25 milliárd forintról ezentúl Palkovics László Innovációs és Technológiai Minisztériuma dönthet. A hírről beszámoló hvg.hu szerint az MTA ledöbbent vezetősége a kutatóintézetek államosításának első lépését látta a tervben.

Az Akadémia vezetése határozottan és egyhangúlag elutasította a kormány elképzelését, amit a visegrádi országok akadémiái közös nyilatkozatban is támogattak. Az MTA mellett állt ki az CEU, és szervezett tüntetést a Momentum is.

A legújabb tiltakozás tehát az ERC-grantet elnyert magyarországi kutatóké, akiknek nagy része már csatlakozott a nyílt levélhez, amely a döntés visszavonására szólítja fel a kormányt:

„Kérjük a Kormányt, hogy módosítsa javaslatát, és az Országgyűlést, hogy ne hozzon olyan döntést, amely az MTA jelenlegi szabadságát és pénzügyi autonómiáját csorbítaná. A javasolt átcsoportosítás meggyőződésünk szerint visszafordíthatatlan károkat okozna az Akadémia integritásában, megingatná a magyar tudományos közösség állami tudománypolitikába vetett bizalmát, és az elmúlt évek törékeny eredményeit visszafordítva azzal fenyegetne, hogy legtehetségesebb kutatóink közül egyre többen Magyarországon kívül kényszerüljenek tudományos pályájuk folytatására.”

A nyílt levél arra is kitér, hogy a finanszírozással kapcsolatos döntés egyeztetés nélkül született:

„Meggyőződésünk, hogy egy közel 200 éves múltra visszatekintő nemzeti intézmény finanszírozásának és irányításának feltételeit alapjaiban megváltoztató döntés csak akkor lehet sikeres, ha előzetes és érdemi konzultációra épül. Ennek hiányában nem várható el sem az Akadémia vezetésétől, sem a magyar tudományos közösségtől, hogy bizalommal fogadja a Kormány egységes tudományfinanszírozási modelljének koncepcióját.”

Ahogy arra az MTA emlékeztet, a magyar kutatók kiemelkedően teljesítenek a régióban az alapkutatások területén: „az EU13-ak által eddig elnyert összes, 168 támogatásból 69-et Magyarország szerzett meg, ez az összes támogatás 41%-a. Ezen belül az MTA kutatóintézetei 31 támogatást nyertek, 9 továbbit pedig az egyetemekkel közösen alapított Lendület-csoportok vezetői.”

Az ERC-grantet nyert kutatók véleménye az, hogy ezek a pályázati sikerek is azt bizonyítják, hogy „Magyarország vezető kutatóhelyei, köztük a legtöbb pályázatot befogadó Magyar Tudományos Akadémia, megfelelő hátteret jelentenek ahhoz, hogy Magyarország világszínvonalú alapkutatási projektek által is fejlessze tudományos kapacitásait”.

Szerintük ehhez

„elengedhetetlen, hogy Magyarország egyetlen alapkutatási hálózatot működtető intézményének finanszírozási döntéseiben továbbra is az egyedüli szempont a tudományos kiválóság maradjon, és az alapkutatások finanszírozási aránya ne csökkenjen az alkalmazott, ipari területek javára”.

Az aláírók névsora az Akadémia honlapján olvasható.