Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Alaptörvénybe írja a Fidesz saját új bíróságait

Ez a cikk több mint 5 éves.

„A közigazgatási bíróságok döntenek közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben. A közigazgatási bíróságok legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.”

Ez áll a kedden benyújtott hetedik alkotmánymódosítás szövegében, a hatos cikk alatt. A Fidesz-KDNP kétharmados többségének köszönhetően nem lehet abban kétségünk, hogy ez a módosítás életbe is fog lépni, úgyhogy bizonyosan elindultunk a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolásának útján.

Trócsányi László igazságügyi miniszter alig két héttel ezelőtt jelentette be, hogy a kétharmad hiányában korábban leszavazott közigazgatási különbíróságok létrehozását tervezi a kormány.

Ahogy azt a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója, Szabó Máté korábban írta, különbíróságok már korábban is léteztek Magyarországon, konkrétan közigazgatási bíróságok is. Ezek azonban eddig több ponton is kapcsolódtak az egységes bírósági szervezethez, ráadásul csak elsőfokon hozhattak ítéleteket, legfelsőbb szinten az ilyen ügyekben is a Kúria döntött.

Mostantól azonban a Közigazgatási Felsőbíróság létrejöttével teljesen elkülönülnek majd a közigazgatási bíróságok.

További aggodalmat jelent az is, hogy az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, a kormány szervezeti átalakításokon keresztül viszi végbe befolyásának kiterjesztését, ahogy ez az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság (most már Kúria) reformjánál történt.

Valószínű, hogy az új közigazgatási bíróságok tagjai a Fidesz által már megszállt államigazgatásból kerülnek majd ki, akik majd olyan ügyekben ítélhetnek, mint a választások, a közbeszerzések, az MNB és a Médiahatóság körüli döntések felülvizsgálata, valamint a közérdekű adatigénylésekben is. (Csak emlékeztetőül: közérdekű adatigénylés kellett ahhoz, hogy kiderüljenek  az MNB alapítványainak költései, a tao-pénzek adatai, vagy a propagandára elszórt milliárdok pontos összege.)

Valójában azonban a módosítás szövege annyira pontatlan, hogy ezeken felül könnyen előfordulhat, hogy egyéb területeken is hozhatnak majd az új bíróságok döntéseket.

Címlapkép: Trócsányi László igazságügyi miniszter az új kormány tagjainak kinevezési ünnepségén a Sándor-palotában 2018. május 18-án. / MTI Fotó: Kovács Tamás