Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az Élet Menetén az USA ügyvivője és a francia nagykövet is kritizálta a kormányt

18. alkalommal vonult végig a városon az Élet Menete, a résztvevők a holokauszt áldozataira emlékeztek.

Budapest, 2018. május 13.
Az Élet menetének résztvevõi Budapesten, az Erzsébet hídon 2018. május 13-án. A holokauszt áldozataira emlékezõ emléksétát tizenhatodik alkalommal rendezték meg.
MTI Fotó: Mónus Márton

A menet délután 4 órakor gyülekezett a pesti Március 15. téren, a 2014-ben avatott Élet Menete szobornál, majd a Tabán alatt, a Friedrich Born rakparton vonult át. (A budai alsó rakpart Lánchíd és Erzsébet híd közötti szakaszát 2010-ben nevezték el a svájci diplomatáról, 1944 és 1945 között kórházak, gyermekotthonok, árvaházak és népkonyhák felépítésével, valamint menlevelek kiállításával támogatta a zsidó lakosságot Magyarországon, számos magyar zsidó menleveleinek köszönhetően élte túl a holokausztot.)

A gyülekezőket köszöntő Róna Tamás főrabbi azt kérte a résztvevőktől, őrizzék meg annak a 600 ezer zsidónak az emlékét, „akiknek az élete sosem teljesedhetett ki, s akiket úgy próbáltak eltörölni e föld színéről, hogy nyomuk se maradjon”. Leibovits Imre holokauszttúlélő szintén a menet elején beszélt: ő úgy fogalmazott: az elmúlt 2000 évben a zsidóság sok üldöztetésnek volt kitéve, s nincs olyan állam, ahol ne lettek volna pogromok a zsidóság ellen.

Budapest, 2018. május 13.
Sófárokat – kosszarvból készült kürtöket – fújnak az Élet menetének résztvevõi Budapesten 2018. május 13-án. A holokauszt áldozataira emlékezõ emléksétát tizenhatodik alkalommal rendezték meg.
MTI Fotó: Mónus Márton

A rendezvény díszvendége Majgull Axelsson svéd írónő volt, aki arról írt könyvet, hogy hogyan volt jelen a cigányellenesség a svéd társadalomban a két világháború között, vele Müller Péter Sziámi beszélgetett a budai alsó rakparton felállított színpadon.

A megjelentek számára egy videóüzenetet is vetítettek, amelyeken az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivője, valamint az Egyesült Királyság és Franciaország nagykövete köszöntötték az antirasszista menetet.

David J. Kostelancik, az USA ideiglenes ügyvivője azt emelte ki, hogy a NATO, az ENSZ és az EBESZ azért jöttek létre, hogy a béke fenntartható legyen, és a szabadság és az emberi jogok védelmet kapjanak. Az ügyvivő szerint támogatni kell a civil szervezetek „nemes erőfeszítéseit”, amellyel a gyűlölet és az antiszemitizmus ellen küzdenek. Az ügyvivő utalt a menekültválságra is, amely ma is arra késztet sokakat, hogy a problémákért az idegeneket tegyék felelőssé.

Éric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete direktebb kritikát is megfogalmazott a kormánnyal – illetve házisajtójával – szemben. A nagykövet arra használta a megszólalási lehetőséget, hogy a Figyelő listázása és az eltérő nézetűek bérencezése ellen szólaljon fel.

Az Élet Menetét 18. alkalommal rendezte meg az Élet Menete Alapítvány annak érdekében, hogy a magyar társadalom egy évben egyszer leróhassa kegyeletét a holokauszt áldozatainak emléke előtt és hitet tehessen a társadalmi szolidaritás, valamint a demokratikus politikai kultúra mellett. A szervezők az antiszemitizmus mellett mindenfajta kirekesztés és előítélet ellen fel kívánnak lépni, és elő kívánják segíteni a múlttal való megbékélés folyamatát.

A holokausztban Európa-szerte 5-6 millió áldozatot szedett, közülük körülbelül  minden 10. magyar zsidó volt. A 2. világháború alatt a nácik a cigányok, szellemi és testi fogyatékosok, a szexuális kisebbségek és a baloldaliak szisztematikus kiirtását is megkísérelték. Az európai roma népirtás, a Porajmos magyar áldozatainak számát a kutatók 5 ezer és 70 ezer közé teszik.

(MTI, eletmenete.hu)

Olvass tovább!