Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kásler Miklós szerint 20 millió magyar lenne, ha nem létezne abortusztörvény

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának új vezetője, Kásler Miklós szerint ha nem lenne abortusztörvény, akkor körülbelül 20 millió magyar élhetne jelen pillanatban az országban. Az üzenet egyértelmű: a művi terhességmegszakítás legalitása okolható Magyarország elöregedő társadalmáért, enélkül nem lenne semmi probléma.

Az adatok ezt mondjuk nem támasztják alá: 2017-ban 28 500 abortuszt végeztek el Magyarországon és 59 ezer fővel fogyott a népesség – tehát ha minden elvégzett abortusz helyett gyerek született volna, a népességfogyás akkor sem állt volna meg, csupán kisebb mértékű lett volna.

Az a fenti videórészletből ugyan nem derül ki, hogy Kásler mikor és milyen szövegkörnyezetben osztotta meg az abortusszal kapcsolatos nézeteit, de a vélemény maga nem nevezhető meglepőnek attól az embertől, aki szerint a halálos betegségek 70-80 százaléka a „Tízparancsolat betartásával elkerülhető”, a torinói lepel „eredetisége ellen egyetlen tudományos érvet sem tudtak felhozni” és az ősrobbanás elmélete csupán spekuláció. De arról is beszélt már az új emberi erőforrások minisztere, hogy a tinédzser lányok nem tudják, ki a gyerekük apja, mert „a diszkóban kábítószer hatása alatt nem tudják kontrollálni, hogy mit cselekszenek.”

Az sem túlzottan meglepő, hogy pont olyan embert választottak Balog Zoltán utódjául, aki az idézett mondat tanúsága szerint az abortusz hozzáférhetőségét nem tartja éppenséggel üdvözlendő dolognak. Hiszen másról sem szólt a kormányzati kommunikáció a választások óta, mint a magyar népesség csökkenésének leállításáról, és a nők ebbéli felelősségéről.

A kormány 2018 utáni demográfiai terve nagy vonalakban kiderült a hvg.hu birtokába került EMMI-s dokumentumból. A főbb irányelvek egy nagy része valóban pozitív változásokat hozhat a magyar anyák életében: a kormány segítené a munka és a család összeegyeztetését és a születésnél az érintettekhez való támogatóbb hozzáállás meghonosítását, hogy a szülés maga pozitívabb élmény lehessen. A koncepcióban még az apák szerepének fokozottabb elismerésére is kitérnek.

Emellett viszont a Fidesz gyakran hangoztatott keresztényi szemlélete és a magyar gyerekek számával kapcsolatos fixációja (az abortusz tekintetében mélyen vallásos elveket követő lengyel kormánnyal ápolt barátságos viszonyról nem is beszélve) többekben megkongathatta már a vészharangot. Vajon mikor következik be az abortuszhoz való hozzáférés szigorítása, esetleg a terhességmegszakítás kriminalizálása?

Az abortusz Magyarországon 1933 óta különböző formákban, de mindvégig legális maradt, még a Ratkó-korszakban is, igaz, akkor rendkívül szigorú feltételeknek kellett megfelelni ahhoz, hogy valaki elvégeztethesse a megszakítást, szociális okokra hivatkozva például egyáltalán nem lehetett magzatot elvetetni. 1954 óta viszont szociális okból is újra engedélyezték az abortuszt, jelenleg pedig a világ legtöbb országához képest liberálisabb abortusztörvény van érvényben Magyarországon: korlátozás nélkül a terhesség első 12 hetében, a 20. hétig pedig orvosi okokból lehet terhességmegszakítást kérni.

Azt érdemes kiemelni, hogy a kormány azt az esetet leszámítva, amikor tavaly két egyházi kórház új szülészeti-nőgyógyászati egysége kialakítására 7,8 milliárd forintnyi támogatást nyújtott azért cserébe, hogy ott nem végeznek majd abortuszt és nem fogadnak el hálapénzt, nem hozott semmi olyan konkrét intézkedést, amely korlátozta volna az abortuszt. Meglátjuk, Kásler személye mennyiben jelzi előre a kormány irányváltását ebben a kérdésben.

Olvass tovább!