Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az egészségügy legégetőbb problémája az orvoshiány

A Magyar Kórházszövetség elnöke, Svébis Mihály szerint az egészségügy legégetőbb problémája jelenleg Magyarországon az orvoshiány – adta hírül az MTI. A probléma valóban tagadhatatlan: a KSH adatai szerint 2016-ban 1800 betöltetlen orvosi állás volt az országban. Közel 1600 községben például nem volt helyben háziorvos, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig az orvosi állások tizede betöltetlen maradt 2016-ban. A helyzetet súlyosbítja a folyamatos elvándorlás is.

Svébis a Magyar Kórházszövetség 30. kongresszusának nyitónapján arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg az egészségügy legfontosabb feladata a hiányzó szakemberek pótlása.

Beszédében kiemelte, hogy a teljes hazai orvostársadalom 12 százalékát teszik ki az elvándorlók, de emellett a pályaelhagyás is súlyosbítja a helyzetet: ők 16 százalékát teszik ki a magyar orvosoknak.

Valószínű, hogy a pályaelhagyás és a kivándorlás is az egészségügyben tapasztalható alacsony béreknek és színvonalnak köszönhető. Mert bár a kormány szerint az egészségügyi dolgozók megfelelő mértékű béremelése megtörtént, de ezzel a szakmában dolgozók vitatkoznak. Például a tavaly decemberi első megemelt fizetéseknél kiderült, hogy miközben a bérek valóban emelkedtek, a bérkiegészítés csökkent. Így valójában a kézhez kapott összeg nem emelkedett.

A Független Egészségügyi Szakszervezet és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége ezek után nyílt levélben fordultak Balog Zoltánhoz, hogy valódi béremelést kapjanak, majd márciusban tüntetést is szerveztek a témában.

Nagy Ferenc, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára szerint az orvoskivándorlás mára csökkenő, illetve stagnáló tendenciát mutat. Ennek ellenére az orvosállomány 12 százalékos elvándorlása még mindig nagyon magas.

Csak 2017 első felében 324 orvos, 78 fogorvos és 327 egészségügyi szakdolgozó kért ki hatósági bizonyítványt külföldi munkavégzéshez. Fontos adat még ezen felül, hogy 208 külföldi állampolgárságú, de Magyarországon végzett szakorvos is kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavégzéséhez.

Elég sokat hallhattunk ugyebár az elmúlt hónapokban és években arról, mennyire káros a gazdasági bevándorlás Magyarország számára. Rétvári Bence még azt a szempontot is behozta, hogy a bevándorlók ellátása „annyira megterhelné az egészségügyet, hogy két év alatt elvinné a tavaly év végi kórházkonszolidáció teljes összegét.”

Állítsunk emellé egy szemléletes adatot:

a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán a 2017-2018-as tanév második félévében a beiratkozott hallgatóknak majdnem a fele (!) külföldi volt.

Egészen pontosan ebben a félévben a 4419 hallgató közül 2164 nem magyar volt. Bár az ebből az adatból nem derül ki, hogy milyen országokból érkeztek ezek a hallgatók, de feltételezhetjük, hogy többnyire nem britek és németek.

Talán nem túlzottan meglepő, hogy a jelenlegi helyzetben – és ha csak a magyar egészségügyi rendszer állapotát nézzük, akkor is – ezek a külföldi hallgatók a diplomájuk megszerzése után esetleg nem akarnak Magyarországon maradni.

Tanulságos ebből a szempontból a 24.hu két muszlim országból bevándorolt orvossal készült videója is, melyben Dr. Jubran Jihad Abed Elhadi és Dr. Shubail Mohamed Eisa Ali számolnak be tapasztalataikról a kormány migránsellenes kampányával kapcsolatban. Mindketten a szigetvári kórházban dolgoznak, hosszú évek óta Magyarországon élnek és folyékonyan beszélnek magyarul. Ráadásul korábban mindketten Fidesz-szavazók voltak, ennek ellenére a gyűlöletkampány komoly nyomot hagyott az életükben.

Nagy Ferenc a Magyar Kórházszövetség kongresszusán elmondta, hogy az egészségügyben a hiányzók pótlása még “nagyon hosszú és kemény feladat lesz”, ezt a fiatalok képzésével és a külföldön dolgozók hazacsábításával lehet és kell megoldani. Ez biztos, hogy így is van.

De addig valószínűleg nem lesz túl sikeres a hazacsábítás, amíg nincs valódi béremelés az egészségügyben, amíg nem áldoz a kormány több pénzt a kórházak fejlesztésére, mint a stadionokéra, és amíg Nagy-Britanniában egyszerűen vonzóbb az orvosi pálya, mint Magyarországon. Addig is, talán azzal is lehetne foglalkozni, hogy a Magyarországon lediplomázott külföldi orvostanhallgatók itt akarják kamatoztatni a megszerzett tudásukat.

Olvass tovább!