Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Cáfol a LANA, nincs megállapodás a Lukács Archívum ügyében

Tegnapelőtt bejárta a magyar sajtót a hír, és mi is megírtuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) visszavonta döntését a Lukács György filozófus otthonában kialakított archívum felszámolásáról és az ott tárolt kéziratok elszállításáról. Egy, a Lukács György Nemzetközi Alapítvány (LANA) által szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény azonban cáfolja ezt.

Az MTA csütörtöki közleménye egy, az Akadémia és a Lukács Archívum Nemzetközi Alapítvány (LANA) között született megállapodásról szól – amelyben az aláírók elkötelezik magukat a Lukács-hagyaték kutatásának és kutathatóságának ügye mellett -, amelyet az MTA részéről annak elnöke, az MTA Könyvtár és Információs Központ, illetve az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója írtak alá, a LANA részéről pedig az alapítvány elnöke és helyettese készülnek aláírni a napokban.

A szöveg szerint az MTA és a LANA elnöke közt lefolyt beszélgetés során a felek mindjárt a hagyaték rendezésének lépéseiről is megállapodtak,

erről azonban a LANA szerint szó sincs.

Mint írják, az elnökök beszélgetésében “természetesen csak szándékokról esett szó, ahogy a nyilatkozat is csak a felek kölcsönös jóakaratát rögzíti”.  Szerintük a közlemény bevezetést követő része kizárólag az MTA Könyvtár főigazgatójának elképzeléseit fejti ki –

és ezek az elképzelések vállalhatatlanok nemcsak a LANA, hanem az MTA számára is.

A LANA kuratóriuma szerint ennek a fő oka az, hogy a koncepcióban a hagyaték rendezésnek kulcsa a Lukács-kéziratok eltávolítása az archívumból, aminek egyetlen elképzelhető célja és lehetséges következménye a Lukács Archívum “tönkre-, sőt nevetségessé tétele”.

Úgy folytatják:

“Hogy a kéziratok eltávolítása ebből az együttesből milyen remek ötlet, azt talán meggyőzően jelzi az a vagy 250 hazai és külföldi Lukács-kutató által aláírt tiltakozás a főigazgatói tervek ellen , amelyet a múlt hét közepén kapott kézhez az Akadémia.”

A LANA azt is nehezményezi, hogy bár az MTA közleményében a filozófus lakásában kutatóhely fenntartásáról van szó, főigazgatói elképzelés szerint azonban „állandó kiállításnak” kellene nyílnia az archívumban, többnyelvű vezető füzettel és ismertető leporellóval a látogatók számára, így hasznosítva a lakást „szélesebb felhasználói kör számára”, a kéziratok nélkül azonban nem lehet valódi kutatóhelyről beszélni.

Olvass tovább!