Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Egy kutatás szerint retteg az államtól az üzleti szféra krémje

Megdöbbentő kutatásról számolt be tegnapelőtt a G7 online gazdasági szaklap. Sallai Dorottya, a greenwichi egyetem és Gerhard Schnyder, a londoni King’s College kutatója közös tanulmányukban arról írnak, Magyarországon ma fejlesztés-, és befektetésellenes állami bürokrácia akadályozza az üzleti szektor legalapvetőbb tevékenységeit is, és ez a helyzet szinte egyről a kettőre állt elő a kilencvenes és kétezres évek nagy vonalakban befektetőbarát államigazgatási hozzáállása helyett.

Sallai és Schnyder szerint Magyarország annak a példája, hogyan alakulhat át a posztszocialista kapitalizmus fejlesztő államból klánállammá.

A kutatás több interjút is készített magyar cégvezetőkkel és menedzserekkel. Ők arról számolnak be, hogy az utóbbi években az államtól való rettegés határozza meg hangulatukat:

Manapság az emberek szívében ott lappang a félelem a központi hatóságoktól. Elvehetnek akármit, bármit megtehetnek.

– idézte Sallai és Schnyder egyik interjúalanyát a G7.

A kutatók szerint nagyon gyakori a magyar magáncégeknél és még a multinacionális vállalatoknál is a kormányzati szférával való szoros összefonódás. A teljesen foglyul ejtett államapparátus szereplői gyakran zsarolással, fenyegetéssel érik el hogy az adott cég valamilyen projektjükbe befektessen, esetleg azt is, hogy valakit köreikből magas pozícióban alkalmazzon. A cégvezetők pedig többé nem mernek ellent mondani nekik.

Többek elmondása szerint egyre gyakoribb az is, hogy a Fidesz-KDNP politikai vezetőrétege „maffiamódszerekkel” vásárol fel vállalkozásokat. Míg korábban is jellemző volt, hogy a fideszes és MSZP-s kétpárti elitnek 50-50 százalékban dolgozott egy cég, így fenntartva a poltikai pártatlanságot, ezt mára a Fidesz-megrendelések kötelezően választható jellege váltotta fel.

[…] tudok egy magán reklámcégről, amely pártoknak csinált köztéri plakátokat. Korábban ügyeltek arra, hogy 50-50 százalékban dolgozzanak a Fidesznek és az MSZP-nek. Odament hozzájuk pár ember, és azt mondták: meg akarjuk venni a céged 50 százalékát ingyen. A cég tulajdonosai nem egyeztek bele, aztán két hónap múlva visszamentek az emberek, és azt mondták, a cég 80 százalékát akarják. A tulajdonosok ebbe sem mentek bele, erre két hét múlva megjelent a törvény, ami betiltotta a plakátok kihelyezését az villanyoszlopokra, amivel a cég értékére a tizedére esett vissza.

– mutatta be egy másik forrás a reklámszférában jellemző viszonyokat.

Ha esetleg valaki a visszaélések miatt perelne, a kormánytisztviselők rendszeresen éreztetik, hatalmuk határtalan és még egy darabig tartani fog. Egy tisztviselő például úgy szerelt le egy kiskereskedelmi céget, amikor az keresetet akart benyújtani a kormány különadói ellen, hogy közölte, ő „a következő nyolc évben is a székében lesz,” és bármit megtehet velük, ne indítson tehát eljárást.

A kutatók szerint három fő módszer szolgál a magyar gazdaság teljes foglyul ejtésére a NER-ben

  • Jogi „helyzetbe hozás,” egyszerűbben: csupán egy bizonyos érdekkör számára előnyös törvények, rendeletek átvitele
  • „Államosítások:” ami technikailag államosításként tűnik fel, az valójában az új uralkodó osztály számára való zsákmányszerzés.
  • Kényszerített kivásárlás: A fent is leírható módszerrel kormányemberek a magáncég tulajdonosait számukra kedvezőtlen törvényi változásokkal megzsarolják, hogy megszerezzék a cégüket.

A G7 kiemeli, hogy ugyan kívülről az látszik, szinte nincs már az Orbán-rendszerben kompetens elem, ez a gazdaságirányítási bürokráciára nem vonatkozik, ők ugyanis olajozott, hozzáértő módon intézik az országban a tőke minél zajmentesebb újraelosztását.

A bürokrácia átvételének fontos eleme volt a köztisztviselői törvény 2015-ös módosítása. Ez után indoklás nélkül lehetett munkájából eltávolítani akárkit a közszféra magasabb szintjein is, tehát csak olyanok maradtak állásukban, akik készek voltak bármit megtenni a politikai vezetésnek, és a mögöttük álló elitnek. Ráadásul a megüresedett székekben elszaporodtak a fideszes politikai kinevezettek is.

A megkérdezett magyar üzletemberek mind egyetértenek abban: nem az állam és a magánvállalkozások konfliktusáról van szó, hanem arról: egy kiterjedt üzleti réteg megszállta és használja a magyar államot. Egyikük ezt így fogalmazta meg:

Amit csinálnak, az nem politikai, hanem gazdasági profitszerzés. Az elit egy része azt gondolja, rá kell tenniük a kezüket néhány szektorra, mert azok nyereségesek. (…) Az állam mögött személyes és céges érdekek vannak.

Sallai és Schnyder következtetései azonban nem utalnak arra, hogy ez a kiépített rendszer különösebben stabil lenne. Rámutattak: az állam növekvő mértékű eróziója a NER elitjének hatalmát is gyengíti. Hogy pontosan milyen gyorsan és mekkora mértékben, azt viszont csak a jövő döntheti el.

Olvass tovább!