Az ellenzéki pártok kettős mércét emlegetnek, a Momentum feltételeket szab a Jobbiknak

A legtöbb ellenzéki párt reagált az Állami Számvevőszék szerdai bejelentésére, mely szerint a Jobbik 330 milliós tiltott támogatást fogadott el. A pártok leginkább azt firtatták, hogy az ÁSZ olyan vádakkal lépett fel a Jobbik ellen, amelyekkel egyébként a Fidesz is gyanúsítható. Azt is nehezményezik, hogy a Fidesz politikai fegyverként használja a számvevőszéket. A Momentum ezzel szemben azt követeli a Jobbiktól, bizonyítsa ártatlanságát.

(Fotó: Facebook / Jobbik)

Az ÁSZ azzal vádolja Vona Gábor pártját, hogy Simicska Lajos révén piaci ár alatt jutott plakáthelyekhez, ez pedig tiltott finanszírozásnak számít. A hatóság feltételezett 330 milliós anyagi előny kétszeresét szeretne büntetésként behajtani a Jobbikon.

Hasonló kedvezményeket egyébként korábban a Fidesz is élvezhetett, a 2010-es kampányban például sajtóinformációk szerint csak 23 milliót fizetett ki 1 milliárdot érő plakáthelyekért Simicska cégének. Ezzel kapcsolatban Harrach Péter KDNP-s politikus csütörtökön úgy nyilatkozott, őket ez a régebbi ügy nem különösebben zavarja.

Szigetvári Viktor, az Együtt választmányának elnöke egy másik hasonló ügyben tett feljelentést a Fidesz ellen, amiért a 2014-es választás kampányában feltehetően a valódinál kevesebb költést vallott be.

Az LMP még szerdán adott ki közleményt, melyben Ungár Péter, a párt elnökségi tagja ezt írja:

Elfogadhatatlan, hogy az egykori fideszes országgyűlési képviselő által vezetett Állami Számvevőszék is beszállt a kampányba, amikor többszázmillió forintra büntette a Jobbikot. Az LMP szerint az illegális pártfinanszírozás minden formája elfogadhatatlan, de ugyanekkora problémát jelent a kettős mérce és az elvileg független intézmények Fidesz általi megszállása. Ha az ÁSZ valóban érdemi munkát végezne, és nem csupán a kormány meghosszabbított keze lenne, akkor az elmúlt években már milliárdokra büntette volna a Fideszt, például azért mert, ahogy azt az LMP bebizonyította a CÖF-ön és az MVM-en keresztül az adófizetőktől ellopott pénzekből folytattak pártpolitikai kampányokat.

Hasonlóan reagált az MSZP is. A szocialisták azt nyilatkozták, a számvevőszék korábban nem talált semmi problémát Simicska plakátügyei körül, ám most, hogy megromlott a viszonya a Fidesszel, hirtelen a problémákat is megtalálta.

Ami törvénytelen a jobbikos Simicskánál, annak törvénytelennek kell lennie az egykori fideszes Simicskánál is. Az üzlet kisebb lett, a pártlogók változtak, de a módszer ugyanaz maradt – írják.

A Demokratikus Koalíció álláspontja ugyanebbe a sorba illeszthető. A Mérce kérdésére Gréczy Zsolt, a párt szóvivője elmondta, pártjának Jobbikról alkotott lesújtó véleménye közismert, de az Állami Számvevőszék eljárását elfogadhatatlannak tartja. Gréczy is felemlegeti a Fidesz 2010-es plakátügyeit és rámutat arra, hogyan állítja hatalmi törekvéseinek szolgálatába az állami intézményeket Orbán.

Ez a lépés azt is bizonyítja, hogy Orbán valójában retteg a 2018-as fordulat lehetőségétől – szögezi le a DK szóvivője.

A Momentum ezzel szemben a Jobbik egy másik ügyére, Kovács Béla EP-képviselő orosz kapcsolataira hívta fel a figyelmet. Kovács ellen tegnap emeltek vádat, mire ő ki is lépett a Jobbikból.

A Momentum úgy véli

bár a Jobbikot ugyanazok a jogok és kötelességek illetik meg, mint minden pártot, amelyik a demokratikus versenyben ma részt vesz Magyarországon, a demokrácia melletti elkötelezettségüket és ártatlanságukat bizonyítaniuk kell.

Az ártatlanság bizonyításához a párt négy kérdést is megfogalmazott a Jobbik felé:

  1. Üzletel-e egymással Kovács Béla és Szabó Gábor pártigazgató?
  2. Hozott be orosz pénzt a Jobbikba Kovács Béla?
  3. Miért nem vizsgálták érdemben KGBéla ügyét?
  4. Hogyan engedhette meg magának a párt több ezer plakát bérlését, majd felvásárlását?

A momentumosok ezekre a kérdésekre adott kielégítő válaszokhoz kötik a Jobbik támogatását a Fidesszel szemben.

Nem teljesen világos, hogy a jogállam védelmét a programjában feladatként kijelölő Momentum hogyan értelmezi ebben a kérdésben az ártatlanság vélelmét, hiszen a jogállami normák szerint nem az ártatlanságot kell bizonyítani, hanem a bűnösséget. Mindez persze nem vonja kétségbe a megfogalmazott kérdések jogosságát.

Kerestük a DK-t is, hogy megtudjuk álláspontját az ügyben, a cikkünk megjelenéséig még nem válaszoltak, de amint beérkezik a reakciójuk, frissítjük a cikket.

Olvass tovább!