Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Egyre kevesebben hajlandóak bejelenteni a dolgozóikat

A Nemzetgazdasági Minisztérium kiadta a 2017. évi harmadik negyedéves munkaügyi ellenőrzés tapasztalatairól készült jelentést, melyből kiderült, hogy majdnem minden vizsgált ágazatban nőtt a feketén foglalkoztatottak száma a tavalyihoz képest. Legrosszabbul az építőipar teljesített, ahol a vizsgált munkavállalók 40 százalékát érintette a feketefoglalkoztatás.

Az ellenőrzés során a munkaügyi hatóság 13 958 munkáltatót vizsgált meg, melyeknek 71 százalékánál tárt fel munkaügyi jogsértéseket. Ezek a jogsértések az ellenőrzés alá vont munkavállalók (60 331 fő) szintén 71 százalékát érintették. Ehhez képest a tavalyi év első háromnegyed évében a szabálytalanul foglalkoztatott munkavállalók aránya csak 68 százalék volt.

2016-hoz képest a feketefoglalkoztatás az, amelynek növekedése igazán feltűnő, 11,63 százalékról 15,9 százalékra. Az ellenőrzött ágazatok közül (építőipar, mezőgazdasági vállalkozások, feldolgozóipar, gépipar, személy- és vagyonvédelem, kereskedelmi vállalkozások és vendéglátás) csupán a gépiparban csökkent tavalyhoz képest a feketén foglalkoztatottak száma. Volt, ahol feltűnően nagy növekedés volt tapasztalható, a mezőgazdasági vállalkozásokban például a munkavállalók tavalyi 19 százalékához képest idén 29 százalék volt feketén foglalkoztatva, az építőiparban pedig 36 százalékról 40-re nőtt ez az arány.

De mivel függhet össze ez az általános növekedés?

Valószínű, hogy a garantált bérminimumról és minimálbéremelésről meghozott tavalyi rendelet hatását lehet ezekben az adatokban megfigyelni, amit az is alátámaszt, hogy a bérminimummal kapcsolatos intézkedések száma 3,4 százalékkal növekedett 2016-hoz képest.

Azoknak a munkáltatóknak, akik nem képesek vagy nem hajlandók kifizetni a magasabb minimálbért, a megoldást nyilván az jelenti, hogy egyszerűen nem jelentik be dolgozóikat, akiket így korábbi fizetésükért alkalmazhatnak. A feketefoglalkoztatáson kívül még az egyszerűsített foglalkoztatás jelenthet kevesebb költséget a munkaadónak, mivel azzal is kevesebb adókötelezettség jár, mint a rendes foglalkoztatással.

Ezt a tendenciát sajnos a munkaügyi ellenőrzéssel járó szankciók sem gátolják érdemben, mivel a szabálytalanságoknak – még a súlyosaknak is – csak a töredéke von magával pénzbírságot. Az építőiparban például 2918 súlyos szabálytalanságot rögzítettek, de csak 407 munkaügyi bírságot szabtak ki 55 725 000 forint értékben. Az összes intézkedésnek pedig egész pontosan csak 11 százaléka volt munkaügyi bírság.  A szankciók visszatartó erejének kérdésességéről Kunert Annamária írt az első negyedéves munkaügyi ellenőrzésről szóló cikkében:

Ráadásul a 2008-as válság miatt a kis- és középvállalkozások megóvása érdekében enyhébb szankciók kerültek bevezetésre, így még a legsúlyosabb esetekben sem kell feltétlenül bírsággal számolnia a munkáltatónak, illetve az első jogsértés alkalmával szinte semmilyen jogkövetkezménnyel nem kell számolnia. Ugyanakkor a bejelentés elmulasztásával jelentős összegeket „spórolhat” meg a vállalkozás.

A feketefoglalkoztatás természetesen nem csak az ország gazdaságára hat negatívan, hanem első körben a dolgozóra, aki ezt a hatást sokkal kézzelfoghatóbban, a saját bőrén érzi. Mert ugye a feketén foglalkoztatott munkavállalóval sokkalta könnyebb visszaélni, könnyebb kizsákmányolni, mint törvényesen bejelentett társát. Nem állhat ki a jogaiért, amikor túlóráztatják, vagy nem adják ki szabadságát. És valószínűleg még így is jobban megéri neki, mintha közmunkásnak állna.

Olvass tovább!