Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A brazil elnököt másodjára mentették meg a képviselők a vádemeléstől

Ez a cikk több mint 6 éves.

Brazília jobboldali elnöke, Michel Temer tegnap késő este (itthon ma hajnalban) rövid időn belül a második vádemelési kísérlettől menekült meg. Az ügyészség az elnök ellen igazságszolgáltatás akadályozásának és bűnszervezet vezetésének gyanújával indított volna eljárást, ha az alsóházi képviselők kétharmada az elnök felfüggesztése mellett voksol. Az elnök mellett annak ellenére is kitartanak pártjának képviselői, hogy a jövő októberben esedékes elnökválasztás előtt a tisztségét mindössze 17 hónapja betöltő Temerrel a választók 3%-a szimpatizál.

Michel Temer, kép forrása: Michel Temer flickr

Az elnök elleni vádak egy több éve húzódó vizsgálat-sorozatból nőttek ki, amelyből egy magát kormányokon keresztül átmentő korrupciós hálózat képe rajzolódik ki. A korrupciós botránysorozat nyomán jobb- és baloldali képviselőket egyaránt ítéltek el jogerősen, a leggyakrabban az merül fel, hogy képviselők és kormányzati tisztviselők pénzért árulták a fontos szavazatokat és zsíros pozíciókat. A hálózat annyira kiterjedt, hogy a Guardian által megszólaltatott szakértő szerint a kongresszusi képviselők harmadára-felére vetült már a gyanú árnyéka.

Az elnököt a fentiekben való érintettségen felül az igazságszolgáltatás akadályozásával is gyanúsítják: egy korrupciós ügyben próbálta befolyásolni a szövetségi rendőrséget. Az igazságszolgáltatás munkáját az elnök mellesleg nem csak direkt módon próbálja befolyásolni: rövid elnöksége alatt harmadik igazságügyi miniszterét fogyasztja, feltehetőleg annak érdekében, hogy a minisztériumhoz tartozó, korrupciós ügyekben eljáró szövetségi rendőrséget, és az elvben a kormányzattól független ügyészséget és bíróságokat kellő mértékben befolyásolni tudja.

Temer augusztusban már túlélt egy, a mostanihoz hasonló vádemelési kísérletet, az akkori vád szerint az elnök a JBS-től, egy óriás húsfeldolgozó vállalattól fogadott el több millió dollár kenőpénzt. Abban az ügyben még a rendőrség által hitelesített hangfelvétel is az ügyészség kezében volt: a felvételen Temer arra buzdítja a JBS vezetőit, hogy fizessenek kenőpénzt az amúgy jelenleg is előzetesben ülő korábbi házelnöknek, Eduardo Cunhának. A májusban kirobbanó botrányt hatalmas tüntetéshullám kísérte: kormányzati épületeket ért támadás, a rendőrség éles lőfegyvert is bevetett a tüntetők megfékezésére.

Mindez tehát nem volt elegendő Temer elmozdításához vagy a vádemeléshez: az elnököt egyfajta mentelmi jog védi: az ügyészségi vádemeléséhez arra lett volna szükség, hogy a tegnap késő esti szavazáson – vagy a JBS-ügyből kinövő augusztusi vokson – az alsóházi képviselők kétharmada az elnök felfüggesztése mellett szavazzon.

Temer az első brazil elnök, aki ellen formálisan vádat emeltek. Elődje, a munkáspárti Dilma Rousseff utolsó elnöki hónapjait szintén korrupciós ügyek árnyékolták be, de közvetlen érintettsége érdemben nem merült fel. (Ez mára már nem áll, Rousseff, valamint elődje és mentora, Luiz Inácio Lula da Silva ellen szeptemberben az ügyészség is vádat emelt.) A 2016 augusztusában Rousseff elmozdításával végződő eljárás sokkal inkább politikai természetű volt: az akkori neoliberális-konzervatív ellenzék az államháztartás kozmetikázásával gyanúsította, és buktatta meg az elnököt, de elmozdítása mögött úgy tűnik, valójában éppen az állt, hogy Rousseff nem volt hajlandó keresztbe tenni a brazil állam kezében lévő Petrobras körül kialakult hatalmas korrupciós botrányt érintő nyomozásnak. Sokatmondó, hogy elmozdítását éppen az az Eduardo Cunha kezdeményezte, akit a nyáron csúcsosodó, JBS-es korrupciós üggyel is összefüggésbe hoztak.

Lula és Dilma, kép forrása: Wikimedia Commons

A Rousseff megbuktatása után hatalomra jutó Temer konzervatív-neoliberális koalíciója a dél-amerikai jobboldal hagyományos megszorító politikáját követi. A kormány a dolgozók és hétköznapi emberek számára hátrányos nyugdíj- és munkareformokat hajt végre, egyes kormányzati szolgáltatásokat privatizált, és az állami kiadások 20 évre való befagyasztásáról szóló intézkedést is elfogadott.

Temer népszerűségét a megszorítások és a sorozatos korrupciós botrányok nyomán már 3%-on mérik. A Brazíliát sújtó politikai válságot jól mutatja, hogy Lula elnök, akit azóta szintén 9 éves börtönbüntetésre ítéltek, 80%-os népszerűségi mutatóval köszönt le 2011-ben.