Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Alternatív valóságok az egészségügyben

Ez a cikk több mint 5 éves.

Az elmúlt hetekben a nagypolitikai események mellett eltörpültek a szakpolitikai hírek, így az egészségügy hírei is. Pedig ezen a fronton is történt több olyan fejlemény, ami arra utal, hogy  a kormányzat, illetve a hatalmi helyzetben lévők valósága elszakad a társadalom valóságától.

mento.jpg

A bérek valósága és kormányzati cinizmus

Így van ez pl. a mentősök esetében, akikről itt a Mércén is több ízben esett már szó. Az egyik ilyen, alternatív valóságokat előhívó esemény volt a mentők napján, ahol  az emberminiszter megalázó poénkodás közben jelentette be a jövő évtől esedékes 10%-os béremelést,a beígért 60%-ossal szemben. A mentős életpályamodell korábbi koncepciója módosulni látszik, a gyors bérfejlesztés helyett egy 2019-ig elhúzott fejlesztésről tudunk ma, amely addigra nem is biztos, hogy valódi bérnövekedést okoz.

(Ezzel párhuzamosan a szakdolgozói bérfejlesztés körül is viták alakultak ki, hiszen a minimálbér növekedése a szakdolgozói béreket is visszatolja a minimálbér szintjére, eltüntetve a tavaly megteremtett különbséget a kettő között).

A mentősök tüntetni készülnek, a kormányzati sajtótermékek pedig rögtön elkezdik lejáratni a tüntetést szervező érdekképviseleti vezetőt. A párhuzamos valóságok összecsaptak; mi derült ki? Tények szintjén annyi, hogy egy mentőstiszt 20-30 év tapasztalattal kevesebbet keres, mint egy gyorséttermi kiszolgáló.

Érdekképviselet vagy hatalmi centrum?

A kormányzatnak ugyan nincs direkt befolyása arra, ami a Magyar Orvosi Kamarában történik, de a kormányzati hatalmi technikák ebben a történetben is visszaköszönnek. Hetekig tartó csatározás nyomán derült csak ki, mennyi a fizetése a 13 éve elnök Éger Istvánnak, aki egykor nagy Fidesz-hátszéllel érkezett a Kamarába.

Az egyik kamarai tag – Dr. Kunetz Zsombor – erre vonatkozó kérdését először úgy állítják be, mintha erre válaszolni nem kötelesség volna, hanem egy szolgáltatásnyújtás a testület részéről, és csak pénzért (88 ezer forintért) akarják kiadni az információt. Végül Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője állásfoglalását követően közzéteszik a milliós fizetésről szóló adatot.

Közben az érdeklődő taggal szemben etikai eljárást kívánnak indítani. Ismét két valóság versenyzett, és mi derült ki? Az, hogy csak külső nyomásra tudhatunk meg bármi érdemi információt egy olyan érdekvédelmi testület vezetéséről, amely nagy befolyással van/lehetne az orvostársadalmon keresztül az egészségügyre, illetve közfeladata éppen az etikai kérdésekben történő eljárások lefolytatása.

Ki is veszi komolyan a hálapénz elleni küzdelmet?

Nézzük, hogyan használta a legutóbb napirendre került esetben hatalmát a Kamara. Miközben  a fenti érdeklődőt ripsz-ropsz megfenyegették az etikai eljárással, a veszprémi hentesként elhíresült orvossal, Dr. Udvary Jánossal szembeni etikai eljárásban – legalábbis első fokon – nem történik meg a Kamarából történő kizárás, az orvos tovább praktizálhat. Ő az az orvos, aki kizárólag hálapénz ellenében műtött és látott el gyógyíthatatlan betegeket, amiért felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

Automatikus etikai eljárás nem indult ellene, nagyon vontatottan, külső szakértői bejelentésre mozdult meg a Kamara, az első fokon döntést hozó területi etikai bizottság (a MOK Veszprém Megyei Területi Szervezetének Etikai Bizottsága) múlt heti döntése viszont egyértelmű: szerinte ez nem olyan tényállás, ami a kamarából való kizárást indokolná. Egy ilyen döntés egyértelműen etikátlan és betegellenes, hiszen az ügy etikai szempontból tulajdonképpen következmények nélkül marad.

Kattints, és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!

Közben a RESZASZ, az 1000 Orvos a Hálapénz ellen csoport újra tiltakozik, állást foglal a hálapénz ellen, a tiltakozó civilek között elkezd körözni egy petíció, amely az etikai bizottsági tagok hálapénzzel kapcsolatos álláspontjáról, és úgy általában a hálapénz kérdéséről szól. A jogerős döntés júniusban várható. A „minden jól van ahogy van” valósága küzd itt a hálapénzes rendszernek  egyaránt kiszolgáltatott beteg ÉS orvos valóságával.

Újabb nagyszabású fejlesztési terv 600 milliárdból (!) 

Közben kormányzati oldalról újból belengetik a következő ciklus fővárosi egészségügyi fejlesztési tervét, szuperkórházzal, infrastruktúra-fejlesztéssel, átfogó beruházási koncepcióval. Jelenleg a hírek szerint 600 milliárd a tervezett büdzsé, ebből a szuperkórház (amely egy drága, de tömegközlekedéssel jelenleg meg sem közelíthető telken épülne) 150 milliárdot kóstál – főleg a választott helyszín, az M1 és M7-es autópálya közös szakasza melletti Dobogónál szükséges közlekedési fejlesztések miatt.

Hogy a valóságban a teljes fejlesztés mit fog jelenteni, nem tudjuk. A főváros egészségügyi ellátásának átgondolására valóban szükség van, a tömbkórházak létesítése a jelenlegi pavilon-rendszer helyett szintén előremutató, nemzetközileg is igazolt trend.

Azonban az infrastrukturális beruházások álltak a 2007-2013 közötti EU-s pénzügyi ciklushoz kapcsolódó fejlesztések középpontjában is, és ezek alapján ma már látható, hogy önmagában infrastruktúra-fejlesztéssel nem jutunk ötről hatra. Tervezés, célok, és az ellátási szintek közötti kapcsolatok megteremtésének hiányában keret nélkül mozog minden a magyar egészségügyben. Mindenesetre publikus szakmai egyeztetés ebben a témában sem történt, sőt voltak hírek, amelyek szerint egyenesen a szakmát megkerülve hozták a  döntéseket.

Kormányzati nézőpontból a Kánaán közeleg – a valóságot pedig csak később fogjuk megtapasztalni. Ha valóban tisztázódik, hogy ki, hol, milyen ellátást vehet igénybe (és még meg is kapja majd), annak nagyon fogunk örülni.

A bürokrácia csökkent vagy az irányítási kompetencia?

Időközben beteljesedett a Lázár János által megálmodott bürokrácia-csökkentési folyamat, ennek keretében március elejével újabb szervezetek szűntek meg, illetve tagozódtak be a kétszintű kormányzati struktúrába, ahol a gigaminisztériumok mellett már csak a kormányhivatalok működnek. Erről részletesen az OEP megszüntetése kapcsán volt szó itt a Mércén, most ugyanezt elmondhatjuk többek között az egészségügy másik oszlopos, nagy múltú, nemzetközileg is komoly eredményeket felmutató szervezete, az ÁNTSZ kapcsán. Járványügyi felkészültségünk erodálódhat abban a centralizáló folyamatban, ahol a bürokrácia-csökkentés címszavával most már minden munkafolyamatot engedélyeztetni kell egy – a speciális feladatokban nem jártas – általános szerepkörrel bíró kormányzati szerven (kormányhivatal vagy minisztérium) belül (vö. krétabeszerzés a KLIK-en keresztül). A szakmai egyeztetések esetlegesek, vagy pont a hozzáértők kihagyásával történnek, a szakmabeliek menekülnek. De a bürokrácia-csökkentés, legalábbis papíron, ha kizárólag a hivatalok számát nézzük, megtörtént

„Csak még egy kérdés”

Emellett eltörpül a hír, amely szerint a vizes vb egészségügyi ellátását közbeszerzési eljárás eredményeként 883 millió Ft-ból az egyébként magánszolgáltatóként működő Semmelweis Kft. szervezheti meg. Az ellátásokat a meglévő állami infrastruktúrára, a hírek szerint elsősorban a progresszivitás legfelsőbb szintjén lévő intézményekre, az OMSZ-ra, illetve a Veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházra támaszkodva fogják nyújtani a sportolóknak.

A költségvetés pontos beosztása nem elérhető, de az orvosokat, szakdolgozókat toborzó hírek alapján nagyvonalúan számolva kb. a büdzsé felét nem a személyi költségek fogják  kitenni, pl. a Merkely Béla, az egészségügyi csapat irányítója szerint is emlegetett beszerzendő eszközpark. A hírek szerint a kötszereket, gyógyszereket gumikesztyűket a Semmelweis Egyetem nyújtja majd, emellett történt egy, a Semmelweis Kft. által lebonyolított 66 milliós eszközbeszerzés (ultrahang, lézer stb.). Kérdésként az merül fel bennem, a vb után mi történik majd ezekkel a drága eszközökkel? A Semmelweis Kft. mint magánszolgáltató tulajdonát fogják képezni?

Lesz tehát egy egészségügyi szempontból is szuperül előkészített vizes vb. Ha nagyon demagóg akarok lenni, itt még megemlíthetem az alternatív valóságok azon hírét, hogy mindeközben pl. az I. Női Klinikára, a Semmelweis Egyetem felhívása szerint – bár nincs raktárhiány – fáslit vigyen a beteg.

Ezek voltak a főbb hírek az elmúlt egy-két hónapban. Megalázott és kizsákmányolt mentősök kontra beígért mentős életpálya-modell; érdekképviseleti alázatot nem ismerő Magyar Orvosi Kamara kontra megfélemlítendő kamarai tag; hálapénzes rendszerben szenvedő orvos és beteg kontra etikai felelősségre nem vont orvos; tervezés nélküli egészségügy kontra szuperkórházak beígért Kánaánja, szétszabdalt szaktudás kontra bürokrácia-csökkentés.

Én nem kétlem, hogy az igazságnak sok arca van, de mégis: kinek a valóságát hisszük el?

Nagy Gyöngyi

 

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.