Emlékszünk a pesti rakpart pár év előtti lezárására, amikor még homokot is leterítettetett pár napra a Városháza elé, hogy az arra járók a plázson érezzék magukat. A nagy sikerű rendezvény mintája egy rendszeres párizsi nyári esemény volt, a „Paris Plages”. Július közepétől augusztus közepéig – idén már szeptember elejéig – zárják le évről évre a Szajna jobb partján a Georges Pompidou gyorsforgalmi utat az autók elől, és nyitják meg a sétálók előtt. Még strandröplabdázni is lehet ott ilyenkor! A Paris Plages sikerén felbuzdulva, a városi levegő tisztábbá tételéért harcoló Anne Hidalgo polgármester javaslatára most úgy döntött a párizsi városi tanács, hogy a lezárást állandósítani kell: 3,3 kilométer hosszan tiltanak ki minden gépjárműforgalmat a Szajna jobb partjáról a belvárosban.
A szerző fotója a 2013. augusztus 19-20-i ünnepségen készült
A Levegő Munkacsoport szerint a pesti alsó rakpartot is így kellene átalakítani: a jelenleg a gépjárműforgalom és parkoló autók által elfoglalt teljes területet kapják meg a Duna mellett sétálók!
A Szajna-rakpart lezárása csak egy a sok hasonló intézkedés közül a világban.
A dél-koreai fővárost, Szöult átszelő folyót az 1960-as években befedték és utat építettek rá. Rövid idő elteltével hatalmas forgalom alakult ki rajta, mire egy emelt szintű autópályabővítés mellett döntöttek. Az 1971-ben befejeződött munkálatok egy 16 méter széles és 5,8 kilométeres gyorsforgalmi utat eredményeztek a városközpontban a már korábban meglévő út felett. A forgalmi problémákat így sem sikerült megoldani, viszont az életminőség a városközpontban elviselhetetlenné vált. Egy huszárvágással 2003-ban elkezdték bontani az autópályát, és 2005 októberében hatalmas ünnepség keretében átadták a város lakóinak a helyreállított folyót. Azóta ez lett a lakosok és turisták egyik legkedveltebb helye a városban, a környező ingatlanok ára pedig az egekbe emelkedett.
Szöul belvárosa az 1990-es években és ma (A képek forrása)
A harmadik legnagyobb francia várost, Lyont kettészelő Rhône folyó bal partját 5 kilométer hosszan teljes egészében átadták a városlakóknak 2007 tavaszán. A rakparton a parkoló autók helyén sétányt és bicikliutat létesítettek, amelyek mellett a természetes növényzet, botanikus kertek, játszóterek és éttermek, pihenőhelyek váltják egymást, összesen 10 hektáros területen. Koppenhágában a kikötőből eltüntették a parkoló autókat, és azóta tömegek járnak oda kikapcsolódni, a helyi vendéglátósok pedig vagyonokat kerestek. A példákat még sorolhatnánk.
Lyonban a folyópart korábban autóparkoló volt, 2007-ben azonban az emberek ismét birtokba vették, amely így a városközpont legvonzóbb területe lett
Számos olyan város is van, ahol bár hétköznap megmarad az autóforgalom, hétvégére átadják a gyalogosoknak, kerékpárosoknak a rakpartokat, például a Massachusetts állambeli Cambridge-ben és Kanada fővárosában, Ottawában.
A koppenhágai kikötő az 1970-es években és napjainkban (A képek forrása: Lars Gemzøe építész a dán Királyi Képzőművészeti Akadémia Építészeti Főiskolájának tanárának 2005-ben Budapesten tartott előadása
Budapesten is lenne egy olyan életminőségjavító intézkedés, ami azonnal megvalósítható: minden hétvégén fel kellene szabadítani az autóforgalom alól a pesti alsó rakpartot. Az eddigi tapasztalatok szerint egy ilyen intézkedés egyáltalán nem okoz zavart a főváros gépjármű-közlekedésében. Például 2013. augusztus 19-én és 20-án a budai és a pesti alsó rakpartot, sőt számos más utcát is lezártak minden gond nélkül. Az eddigi tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy a gépjármű-forgalom megtiltása egy-egy területet akkor is vonzóvá tehet, ha semmilyen eseményt nem rendeznek ott. Néhány évvel ezelőtt egy hétköznap (szeptember 22-én, az Európai Autómentes Napon) lezárásra került az Andrássy út úgy, hogy senki semmilyen rendezvényt nem szervezett oda. Délutánra így is megtelt sétáló, kerékpározó emberekkel, játszó gyermekekkel.
Bonyolultabbnak tűnhet a pesti alsó rakpart teljes és végleges lezárása a gépjármű-forgalom elől, pedig megoldható. Ezt bizonyítja, hogy néhány évvel ezelőtt hetekre lezárták – felújítás miatt – a pesti alsó rakpart Országház előtti részét, és ez semmilyen fennakadást nem idézett elő Budapest közlekedésében. Hasonló volt a helyzet, amikor árvíz miatt nem lehetett használni a rakpartot. Mindennek ellenére nemrég olyan pályázatot írt ki a Fővárosi Önkormányzat a rakpartok forgalomcsillapítására, amely szerint meg kell tartani mind az autóforgalmat, mind a parkolóhelyeket. Pedig az átalakítások miatt előre láthatóan hónapokig se közlekedni, se parkolni nem lehet majd a rakparton, tehát az autósoknak lenne idejük alkalmazkodni a teljes forgalommentesítéshez.
Ilyenkor merül fel a kérdés: vajon hová terelődnek át a rakpartról kiszorított autók? A nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy hasonló esetekben az autóknak egy része átterelődik más utakra, nagy részük viszont egyszerűen eltűnik a forgalomból. (Ezt mutatta ki többek között egy tanulmány, amely szerzői négy földrész nyolc országában közel 100 főút lezárásának, illetve szűkítésének a gépjármű-forgalomra gyakorolt hatásait dolgozták fel. Ugyanezt erősíti az Európai Bizottság A nagyvárosi utcák visszahódítása az emberek számára – Káosz vagy életminőség? című kiadványa.)
Egyébként ha valakinek az a célja, hogy Pesten eljusson az Árpád hídtól a Rákóczi hídig, akkor a rakparton mindössze három percet nyerne ahhoz képest, mintha Hungária körúton menne (dugók nélkül számítva – lehet ellenőrizni a Google térképen!). Ha pedig a dugók megszüntetése is cél lenne Budapesten, arra is van eszköz: a kilométer- és szennyezésarányos városi útdíj.
Lukács András (Levegő Munkacsoport)
Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!A Kettős Mérce fennmaradásához 600 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 297 állandó támogatónk van.Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!
