Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az utcán élő emberek nem a művészi inspirációdat szolgálják

Ez a cikk több mint 8 éves.

A művészet szolgálhatja is a kiszolgáltatott nélkülözőket, ahelyett, hogy rajtuk élcelődne. Szerzőnk azt magyarázza el, miért nincs rendben az, ha a hajléktalanok kiszolgáltatottságát kihasználva törünk művészi babérokra.

12939156_1291987814147884_1795097880_n.jpg

az Alternative Budapest kiállításán

Képzeld el, hogy transzformer csata dúl a Jászain, ufók szállják meg a földet – de mindenekelőtt a Déli pályaudvart – és King Kong rémiszti halálra a pesti népséget a Dohány utcai zsinagóga tetején ugrálva.

Ha ezt már mind elképzelted akkor most mindennek tetejébe jön valami igazán hajmeresztő: A szórakozó negyed kellős közepén, a járdán, egy járóképtelen, törpenövésű nő ül, pár száz forintot remélve a napi betevőre. Mellette pedig egy oda montírozott, integető Disney-Hófehérke.

Én ezeket nem csak elképzeltem hanem láttam is a saját két szememmel az Alternative Budapest fotókiállításán, aminek egy belvárosi kávézó ad otthont.

A Welovebudapest étterem- és programajánló portál így ajnározza a fényképsorozatot: „hőn szeretett fővárosunk jellegzetes objektumai fantázia szülte adalékokkal vannak megbolondítva.” Merthogy, mint állítják, a „kollekció hűen erősíti azt a filozófiát, hogy nincs unalmas hely, sem pillanat.” És nyilván sokaknak tetszik is az alkotó portfóliójából például a Keleti pályaudvar előtti zebrán átsétáló Beatles vagy a Gellért-hegyből ömlő láva. Az alkotó feltehetően sok elismerő kézrázást, vállveregetést kapott, miközben rozéfröccsét itta a kiállításmegnyitón, de mindebben a jópofáskodásban mintha elsikkadna valami nagyon fontos.

screen_shot_2016-03-29_at_23_34_13.png

forrás: KoPé0001

Talán kezdhetnénk onnan, hogy feltesszük a kérdést: ez az évek óta sokunk által látásból már jól ismert hölgy mióta szűnt meg embernek lenni? És honnan datálódik az ő jellegzetes objektum léte? Nem tudok arról sem, hogy valaha öltött volna cirkuszi törpe vagy manó jelmezt a Király utcában ami arra inspirálhatna (vagy mondjuk úgy feljogosíthatna) bárkit arra, hogy testi adottságából kiindulva helyezze be őt egy fantázia-képbe.

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a fotó alanya vajon tudta-e, mi lesz annak a képnek a felhasználási formája, amelyhez talán még beleegyezését sem adta. És, hogy vajon bárkinek a kiállítás szervezői vagy kurátorai közül eszébe jutott-e: nem tárgyiasítunk és alázunk meg valakit, se a művészet, se a város-imázs nevében.

Leereszkedő középosztály

A szerkesztett kép szinte önmaga iróniája, tökéletesen ábrázolja Hófehérke karaktere azt a leereszkedő attitűdöt amit a középosztálybeliek sok esetben tanúsítanak marginalizált csoportokkal szemben – legyenek azok menekültek, hajléktalanok, mozgássérültek vagy mélyszegénységben élők. Ugye nem gondoljuk, hogy a róla öncélúan készített fotó segít majd hozzá bennünket a menő koccintós kiállításmegnyitónkhoz és az kópiáról készült termékek eladásához a különböző design boltokban?

A művészet szolgálhatná mondjuk őt és a hozzá hasonló helyzetben lévő, kiszolgáltatott nélkülözőket is, ahelyett, hogy rajtuk élcelődne. Szerencsére erre is látunk példát. Nemrég láttam például, hogy nyílt, nem is olyan régen, egy budai kávézóban egy hajléktalan aktivistákról szóló fotókiállítás. A ZPOK média műhely (bővebben itt) művészei hónapokon keresztül beszélgettek, követték és fotózták a projektben résztvevő fedél nélküli embereket. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek ezt a mintát kell követni, de azért elég jól mutatja, hogy nem szükségszerű a szegény, hajléktalan emberek tárgyiasítása . És itt a „modell”-nek is van lehetősége arra, hogy eldöntse, mit mutat meg magából. Nem válik a művésznek kiszolgáltatott utcatartozékká, .és így talán a művésznek is van alkalma föltenni a magától értetődő kérdést: egyáltalán, miért van ez az ember az utcán?

Nem kell minden labdát lecsapni

De térjünk vissza így a végén eredeti témánkhoz. A képen szereplő nő – bármennyire is szeretnék sokan azt hinni – nem a főváros liliputi csodája és még csak nem is a mi napi inspiráló pornó adagunk. A kerekes székén kívül valószínűleg már csak az emberi méltósága maradt, ezt pedig lehetőleg hagyjuk meg neki. Még akkor is, ha úgy éreznénk, le kellene csapni valamifajta magas labdát egy kompozíció érdekében.

Bármennyire is jók a fények, és bármennyire is csábít a jól megkomponált kép lehetősége, vegyük le az ujjunkat a kioldó gombról, és maradjunk Budapest valódi kultikus objektumainál. Már ha ez a téma.

Márton Joci

 

A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 212 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.