Az autonóm nagyvárosban milliós tiltakozások törtek ki a helyi vezetés demokráciát szűkítő tervei ellen. A hatóságok ma is könnygázt vetettek be ellenük.
A Párbeszéd politikusa nagyinterjúnkban értékeli az elmúlt hónapok ellenzéki megmozdulásait, de ezen kívül beszél egyéni felelősségről, erőszakról, irányvesztésről, szövetségi politikáról, újbaloldalról is.
Szerinte a győri dolgozók bebizonyították, hogy egységes fellépéssel igenis elérhető a béremelés Magyarországon.
Szerinte ezt bizonyítják a tüntetések is, ahol nem az ellenzéki pártok irányítanak. Hangsúlyozta, „Szeged nem mond le 300 éves szabadságáról.”
A rabszolgatörvény-ellenes magyarországi mozgalom továbbra is törékeny, erre utal legalábbis, ha azt a lengyel és francia helyzettel vetjük össze. Ugyanakkor van remény a megszilárdulásra is.
Tízezernél több ember biztosan volt, megtelt a Kossuth tér, a szakszervezetek, civilek és ellenzékiek pedig ellenállást hirdettek!
A DK-s ellenzéki honatyát igen kemény eszközökkel teperték le a földre.
A magyarok 68 százaléka mondta azt, komoly politikai bajra számít az idei évben, a franciák közül 70 százalék nyilatkozott így.
Az ellenzéki pártok kivizsgálnák, többek között a rabszolgatörvény első vitáján az ellenzéki képviselőket elhallgattató Lezsák házelnök viselkedését, a rabszolgatörvény és más törvények szerintük törvénytelen elfogadását, az ellenzéki képviselők elleni atrocitásokat az MTVA székházában, illetve az ott jelen lévő rendőrök közbe nem avatkozását, és az utcán a tüntetőket ért rendőri túlkapásokat.
Januártól a Szakszervezetek Érdekegyeztető fóruma sztrájkra hív a közszférában.