Kedves csibészek Történetek a szocialista bulvárlapról II.
Korszakos zsenik, egytől-egyig regénybeillő figurák: ilyenek voltak az Esti Hírlap egykori újságírói. Háromrészes sorozat az Esti Hírlapról, második rész.
Korszakos zsenik, egytől-egyig regénybeillő figurák: ilyenek voltak az Esti Hírlap egykori újságírói. Háromrészes sorozat az Esti Hírlapról, második rész.
Ha szerencsés vagy, akkor az életed során voltak olyan munkahelyeid, amelyek meghatározónak bizonyultak számodra. És ha nagyon szerencsés vagy, akkor akadt köztük legalább egy, amit soha el nem felejtesz. Háromrészes sorozat az Esti Hírlapról, első rész.
A csendőrségnek meghatározó szerepe volt a zsidónak minősített magyar állampolgárok kirablásában és deportálásában. Noha a csendőrséget feloszlatták, a holokausztban vállalt szerepükért alig vontak valakit felelősségre.
Mi nem volt ez a rendszer, és mi volt? A bal- és jobboldali megközelítések mellett sorra vesszük történelmi örökségét, valamint azt is körbejárjuk, hogyan gondolható tovább és hogy mi is az az újszocializmus.
A sorozat e záró darabja azt vizsgálja, hogy a német megszállás idején kibontakozott legjelentősebb fegyveres ellenállás mostanáig hogyan maradhatott ennyire feldolgozatlan?
A német megszállás alatt kibontakozott legjelentősebb ellenállásban a jelek szerint zsidó munkaszolgálatosok, kommunisták, szociáldemokraták és cionista ellenálló csoportok is részt vettek.
Az 1944. október közepén kialakult, Kis Varsó néven emlegetett összecsapás a legjelentősebb magyar fegyveres antifasiszta ellenállás volt. Cikksorozatunk a lehető legteljesebb képet próbálja kialakítani az eseménysorról.
A száz éve elhunyt anarchista-gondolkodóról minden kor és áramlat kialakította a számára megfelelő Kropotkin-képet, pedig annak lenne értelme, ha szembenéznénk magának Kropotkinnak a kihívásaival.
A száz éve elhunyt Pjotr Kropotkinról emlékezünk meg. Hogy kapcsolódik össze életművében a hangyaboly, a kölcsönös segítség és az anarchizmus? Eszmei öröksége mit tartogat számunkra a mozgalom dilemmáit illetően?
Svájc az utolsó európai országok között adott szavazati jogot a nőknek. 1971. február 7-én népszavazáson döntöttek mellette, amelyen csak férfiak szavazhattak. Egy korábbi, 1959-es népszavazáson nem szavazták meg a férfiak a női választójogot.