Az újságnak jogi vitája van a német állammal, miután rendre szerepel a titkosszolgálatok jelentéseiben.
A szoftvert bevallottan a magyar Belügyminisztérium is megvásárolta.
Az Indiai Legfelsőbb Bíróság szerint nem hivatkozhat mindig a kormány a nemzetbiztonságra, amikor számon kérik.
Szinte a teljes közszférára kiterjesztették az ún. megbízhatósági vizsgálatot, ami titkosszolgálati módszerek bevetését is lehetővé teszi a dolgozókkal szemben.
2018-tól kezdve szaporodtak meg Magyarországon a megfigyelések a Direkt36 cikke szerint.
A belügyminiszter szavaiból az következtethető ki, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal folytat eljárást a magyar civileket megfigyelő biztonsági magáncég ügyében, de egyúttal az is, hogy ennél többet tőle nem fogunk megtudni.
Volt alkalmazottak beszéltek arról, hogy a tel-avivi székhelyű Black Cube gyűjtött információkat a hazai NGO-k lejáratókampányához is.
A kérdés az, mit tartunk az ügyben fontos szempontnak. Azt, hogy Siewert teljesen igazat mond-e, vagy azt, hogy Bayer Zsolt egy lejárató szándékú cikket írt, amelynek tényalapja nincsen, csak annak látszó morzsákat kreáltak hozzá.
