Mennyi szakszervezeti tag lehet Magyarországon, és mi tudunk a bérezésükről? Hol erősebb a szakszervezeti mozgalom: a dolgozói társadalom alsó tizedében vagy a legjobban kereső 1 százalékában? Meglepő adatok és következtetések.
A Hankook után újabb konfliktusos bértárgyalás áll a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete előtt.
A KSH számításaiból kimaradt több mint 1 millió, nem éppen jól kereső dolgozó.
A gyár az üzemi tanáccsal állapodott meg, holott a szakszervezettel kellett volna.
A kormányzat eddig csak szabályokat fektettek le, a betartásukban azonban nem segített, nem alakította úgy a rendszert, hogy azok betarthatóak legyenek.
A szakszervezet szerint cégvezetés így szeretné elérni, hogy ne kelljen a dolgozói érdekképviselettel tárgyalnia.
Már időpontok és dátumok is szerepelnek abban a forgatókönyvben, amely abban az esetben lép életbe, ha a Metróval nincsen megállapodás – árulta el a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke.
Elfogyott a BKV-sok türelme, a szakszervezetek ma megkezdték a sztrájk előkészületeit, mert keveslik a cégvezetés makacsul kitartott 5 százalékos béremelési ajánlatát.
Aláírták a gyár új, „teljesítményalapú motivációs rendszeréről szóló megállapodást”, valamint hat kérdésben is dűlőre jutottak, többek között a bérfejlesztés és a lojalitás területén.
A dolgozók 70 százaléka tovbbra is sztrájkol, a szakszervezet kiáll értük.