Beszélnünk kell a koronavírust tagadókról
Van nagyjából egy kisvárosnyi ember, akik nem igazán hisznek a vírus létezésében, akik kétségbeesettek és dühösek, akik úgy érzik, napi szinten megvezetik őket. Velük mi lesz?
Van nagyjából egy kisvárosnyi ember, akik nem igazán hisznek a vírus létezésében, akik kétségbeesettek és dühösek, akik úgy érzik, napi szinten megvezetik őket. Velük mi lesz?
75 évvel ezelőtt, 1945. május 8-án ért véget a második világháború Európában. Ez a nap már nem rólunk szólt, hanem a nemzetköziség, a közös európaiság dicsőséges pillanata lett.
Meglepő módon a diskurzus nem osztható leálláspártiakra és a gazdasági válság hatásai miatt aggódókra, sőt.
Akkor ennyit a Soros-zsoldosokról…
A digitális platformok politikai nyomásra felhagynak laissez-faire tartalompolitikájukkal, hogy a hagyományos sajtóval szövetkezve „megbízható” híreket és tájékoztatást közöljenek. Ám ez rossz módszer a dezinformáció legyőzésére.
A történet kicsit abszurd fordulatot vett.
A zenekar frontembere korábban tüntetett a Dunántúli Napló ellen, mikor a lap Horthyt éltette.
Még a profitorientált média okozta torzulásokra sem találtak megoldást a társadalmak, és a nagy techcégek máris újabb kihívások elé állították őket. Ilyen körülmények között a közszolgálati sajtó ideájának felfrissítése létfontosságú lenne.
Az év első, Orbán Viktor által megtartott Kormányinfójára a Mérce mellett több szerkesztőséget sem engedtek regisztrálni. Hogy mi a regisztráció pontos menete, azt maga a kormány sem közölte még egyértelműen.