A gazdaság leállítása kontra emberéletek: újságírói felelősség a korona idején
Meglepő módon a diskurzus nem osztható leálláspártiakra és a gazdasági válság hatásai miatt aggódókra, sőt.
Meglepő módon a diskurzus nem osztható leálláspártiakra és a gazdasági válság hatásai miatt aggódókra, sőt.
Akkor ennyit a Soros-zsoldosokról…
A digitális platformok politikai nyomásra felhagynak laissez-faire tartalompolitikájukkal, hogy a hagyományos sajtóval szövetkezve „megbízható” híreket és tájékoztatást közöljenek. Ám ez rossz módszer a dezinformáció legyőzésére.
A történet kicsit abszurd fordulatot vett.
A zenekar frontembere korábban tüntetett a Dunántúli Napló ellen, mikor a lap Horthyt éltette.
Még a profitorientált média okozta torzulásokra sem találtak megoldást a társadalmak, és a nagy techcégek máris újabb kihívások elé állították őket. Ilyen körülmények között a közszolgálati sajtó ideájának felfrissítése létfontosságú lenne.
Az év első, Orbán Viktor által megtartott Kormányinfójára a Mérce mellett több szerkesztőséget sem engedtek regisztrálni. Hogy mi a regisztráció pontos menete, azt maga a kormány sem közölte még egyértelműen.
Kíváncsi vagy, miért kérünk folyton pénzt? Vagy arra, mennyiből él meg havonta a Mérce, hogy hány ember dolgozik a szerkesztőségben és mennyiért? Esetleg arra, miért nem akarunk hirdetésekből megélni? Ünnepi adásunkban ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre is választ adtunk.
Ingyenesek maradnak az üzleti transzparenciához elengedhetetlen adatbázisok, miután az Igazságügy minisztérium is belátta, a fizetőssé tétel többet ártana, mint használna.
Mi a szerepe az október 13-a után ellenzéki kézbe került települések kezében lévő helyi médiának?