Jávor Benedek: A világ jövője a tét – avagy közösen kell kitaposnunk a zöld utat!
A politikai keretrendszer, amelyben szocializálódtunk, képes-e jól leírni azt a valóságot, amely körbevesz minket?
A politikai keretrendszer, amelyben szocializálódtunk, képes-e jól leírni azt a valóságot, amely körbevesz minket?
„Ahhoz pedig, hogy ne adjuk fel, rendkívül fontos látni az ellenállás elért eredményeit”, mondja Piróth Attila fordító, színházigazgató, a Tett szerkesztője, lapunk barátja. Interjú.
Igény lenne, csak a politikai táborok közötti ál-megosztottság elfedi.
A totális rendszerkritika nyelve, programja legalább 30 éve megújíthatatlan, mert nem egyeztethető össze a ma kiépülőben lévő gazdasági-politikai rendszerrel.
Az intézményesített nevelés története épp a tekintetben a legszövevényesebb, hogy milyen mélyen és szorosan összefonódik a felvilágosodás után sajátosan új arcot öltő más fegyelmező intézmények, apparátusok történetével.
Tanévnyitó tézisek azoknak, akik mostanában olyan marhára büszkék saját iskolázottságukra, és azoknak is, akik épp eléggé „iskolázatlanok” ahhoz, hogy értsék: a társadalomnak nem még több iskolázásra van szüksége, hanem az iskolának egy radikálisan másik társadalomra.
„Attól, hogy a zene eddig nem tudta megváltoztatni a világot, nekünk még kötelességünk törekedni rá, hogy képes legyen.”
A propagandagépezet monoton zúgása olyan lármát támaszt, hogy indokolt a félelem: a mégoly határozott egyenes bírálatok sem ejthetnek karcolást a rendszeren.
Két vitairat is baloldali fordulatot szorgalmaz az MSZP-n belül a március 14-i kongresszus előtt. De léteznek egy ilyen fordulat sikeres levezényléséhez szükséges feltételek a párton belül?
Olvasói levél: „Az ellenzék mögé való beállás nem idealista egyéni cselekvésben való naiv hit eredménye, nem visszariadás az antagonizmussal való szembesüléstől, hanem éppen ellenkezőleg, annak dialektikus meghaladása”.