A külvárosokért folyik a harc az amerikai elnökválasztáson
A külvárosi életmód sokáig egyet jelentett az „amerikai álommal”, ami most mind a két elnökjelölt szerint veszélyben van, egészen más okokból.
A külvárosi életmód sokáig egyet jelentett az „amerikai álommal”, ami most mind a két elnökjelölt szerint veszélyben van, egészen más okokból.
Afölött, hogy ki és miként írja bármely, így az amerikai társadalom elemzését, óriási harcok folynak. Az európai értelmiség egy része e harcban egyfajta rosszul informált turista módjára viselkedik. Parászka Boróka interjúja Böröcz Józseffel júliusban hangzott el a Marosvásárhelyi Rádióban.
2015 nyarán rég nem látott szolidaritást tapasztalhattunk meg a magyar társadalomban a menekülteket támogató mozgalmaknak köszönhetően.
Tamás Gáspár Miklóssal a belgrádi NIN készített interjút, a szöveget magyarul először a vajdasági Autonómia közölte.
Buszokkal és vonatokkal hozzák vidékről az embereket, hogy a diktátort éltessék. Lukasenka rasszista szólamokkal hergeli „szimpatizánsait”.
Mivel a közéleti nyilvánosság buborékokká alakult át, az eltemetett rétegeket vizuálisan felszínre hozó helyek hatékonyabban vezethetnek ki az erőszaktól való félelemből, akárcsak a részvételből adódó szorongásból, mint a nyilvános beszéd.
A helyiek és jogi képviselőik bíznak abban, hogy a kormány tartja a szavát, és augusztusban legkésőbb rendezik a kártérítést.
A náci népirtással foglalkozó emlékezetpolitika a genocídiumot általában nem egy gyarmatosító háború részeként értelmezi. Pedig a Harmadik Birodalom és a 19. és kora 20. századi európai gyarmatosítás között mély összefüggés van.
Éppen 56 éve. De hogyan történt mindez, és miért fontos az, hogy Johnson elnök valójában mit is gondolt a feketékről?
Ha valaki, akkor II. Leopold belga király megérdemelte szobrának ledöntését azért, amit Kongóval tett.