Amerika legfontosabb egyenjogúsági törvényét egy rasszista elnök írta alá
Éppen 56 éve. De hogyan történt mindez, és miért fontos az, hogy Johnson elnök valójában mit is gondolt a feketékről?
Éppen 56 éve. De hogyan történt mindez, és miért fontos az, hogy Johnson elnök valójában mit is gondolt a feketékről?
Ha valaki, akkor II. Leopold belga király megérdemelte szobrának ledöntését azért, amit Kongóval tett.
A tengerentúlon pedig épp ezt teszi néhány cég a Facebookkal.
Az első rendezvényen ezren, a másodikon 3,5 ezren vettek részt.
A rendőri erőszak és faji megkülönböztetés kapcsolata az Egyesült Államokban most a legfontosabb közéleti téma, de mi a helyzet Magyarországon? Hogyan változott a roma közösség és rendőrség kapcsolata 2010 után, és mit üzen a társadalomnak a rossz gyerekekre vadászó iskolarendőr? A Baxtale tévében fiatal roma aktivisták, értelmiségiek hasonlították össze a hazai és amerikai helyzetet.
Akinek mindenekelőtt ez a nyolcadrangú szoborügy fáj, nézzen sürgősen tükörbe: reméljük, nem fajgyűlölőt lát benne.
Amikor a társadalmainkat egyben tartó elvek, elképzelések mindegyike hamisnak bizonyul, akkor sokkal mélyrehatóbb dolgokat kell tennünk, mint szobrokat dönteni vagy megvédeni.
Úgy tűnik, a családi pótlék megvonásával a Jobbik szépen-lassan rehabilitálná a „cigánybűnözés” elvileg már elhagyott dogmáját.
Magyar reakciók sokasága zengi, hogy a rendőri erőszak anomália, nem rendszerszintű. Hogy a szobrok ledöntése túlzás, hogy barbárság, hogy kultúraellenes. Egy új, diadalmas cenzúra hírnökét látják benne, a humanizmus alkonyát.
Az emberek nem az Elfújta a szél miatt gondolják azt, hogy a néger nem ember, hanem azért, mert az értelmezési kereteket fentről szolgáltatják nekünk, és ez a keret kifejezetten azt erősíti meg, hogy a globális kapitalizmus minden problémája rasszosítható.