A tegnapi tüntetésen a szakszervezetek hozták a minimum elvárást, de nem vált egyértelművé, hogy milyen erőt képvisel ma a szakszervezeti mozgalom, és milyen mozgósításra képes. A kérdés pont ezért ez is, képes-e további mozgósításra a munkavállalók mozgalma a rabszolgatörvény ellen.
Komjáthi kifejtette, hogy a kormány a rabszolgatörvénnyel rátámadt saját társadalmára.
Az április 8-i választások, és az utána egy héttel tartott tüntetés napja után a Mérce történetének harmadik legolvasottabb napja lett a szombati nap. Ez jól mutatja, hogy a rabszolgatörvény érdekli az embereket és fontos témának tartják.
A mintegy tízezres szombati túlóratörvény elleni tüntetés valószínűleg a néhány száz demonstráló Kossuth téri betöréséről marad emlékezetes, ám ezen kívül is szép számmal akadtak felidézésére méltó pillanatai a megmozdulásnak.
A cívisváros Ady parkjában tüntettek, hogy kifejezzék elégedetlenségüket a várhatóan szerdán parlamenti végszavazásra bocsátandó tervezet ellen.
Ő buzdította arra a demonstrálókat, hogy törjenek be a diplomáciai látogatás miatt lezárt Kossuth térre.
A kormánymédia alternatív valóságában csak Macron ellen tüntettek, Orbán ellen nem
Először úgy tűnt, sikerül kiszorítani a tüntetőket az Alkotmány utca felé, a rendőrség végül mégis alul maradt, felszakadozott a sorfal, a párszázas tömeg betört a Kossuth térre.
A külügyminisztériumi dolgozók képviselője szerint az állami szféra és a versenyszféra dolgozóinak össze kell fogniuk, mert csak így érhetnek el közös eredményt.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke megismételte, hogy hétfőtől folytatódnak az országos útlezárásokat, a törvényt pedig semmi szín alatt nem engedik alkalmazni.