Az amerikai lapokat mindössze néhány milliárdos birtokolja. Ha ezt a kérdést mellőzzük, mert konteósnak tűnik, akkor egy fontos kérdést hagyunk ki, és nem fogjuk érteni azt sem, hogy a propaganda hogyan működik.
Honnan és miért ez a mély vonzódás a korszellemben az összeesküvés-elméletek iránt, és mit árul el mindez a számunkra a társadalmi és politikai valóságról?
Ha feltételezzük is, hogy a mélyállamról szóló elképzelés érvényes, bizonyosan nem válik hasznunkra, ha az általa reprezentált versengő érdekeket monolitikusnak fogjuk fel.
A mélyállam nem anomália, nem visszaélés. Ezért marad kitartóan velünk.
Legkésőbb 1933 óta olyan erőkkel állunk szemben, amelyek ellenségüknek tekintik az emberiséget mint olyant, sőt: letagadják a puszta létezését. Ezért lehet az afganisztáni és másunnani menekültek befogadását a legridegebben elutasítani, ezért lehet visszalökni őket a kín- vagy éhhalálba, mert az elutasítók úgy vélik, hogy az elutasítottak nem tagjai az emberiségnek.
A „rémhírkeltők” vadászata politikai kérdésnek tűnik, miközben tömegek gondolják, hogy a vírust egy technológiai innováció terjeszti, vagy nincs is vírus, Bill Gates meg akar ölni minket és így tovább.