Eközben a 2020-as infláció 3,4 százalék körül lesz, így a nyugdíjasok nemhogy nem érzik majd az emelést, de még hitelezniük is kell az államnak.
A nyugdíjügyi megbízott nem bírta a nyomást, és lemondott, miközben egyre többen sejtik meg, hogy Macron nyugdíjreformja mögött a francia nyugdíjpiac megnyitásának szándéka húzódhat meg.
A csütörtökön kezdődött közlekedési sztrájk már 4 napja tart, kedden újabb tüntetésekre hív a szakszervezeti összefogás a nyugdíjrendszer reformja ellen.
2010 óta duplájára nőtt a relatív jövedelmi szegénységben élő nyugdíjasok száma.
A közösségi közlekedés gyakorlatilag leállt, több mint 230 tüntetést is szerveznek a még nem részletezett reform ellen.
Pedig a jelenlegi rendszer nem alkalmas a megfelelő és stabil megélhetés biztosítására. Ez az összeg sokszor az alapélelmiszerek fedezésére és a számlák kifizetésére sem elég.
A bérek és a gazdaság növekedésével arányos számítási rendszert követelnek.
A sárgamellényesek jelenléte, súlya, az általános felkelés továbbélő lehetősége a háttérben minden kormánypolitikai aktusra hatással van.
Az október 3-i rendőrgyilkosság után Macron és belügyminisztere éberségre és a „gyenge jelek” fürkészésére kérik a társadalmat. Helyszíni tudósítás Párizsból.
Az pedig eközben sokat emelkedett az elmúlt években.
