A „szólásszabadságra” hivatkozva innentől csak a tagságtól gyűjthetnek pénzt a szakszervezetek, pedig mindenkit képviselnek. Kennedy bíró visszavonulása tovább súlyosbíthatja a helyzetet.
1912-ben ezen a napon százezres munkástömeg követelt egy demokratikusabb Magyarországot. A hatalom erőszakkal válaszolt.
Új pártok alapítása bevett dolog, ám adódik a kérdés: van társadalmi bázisa a pártnak, elég-e a reklámfelületek szavatolta médianyilvánosság? A magyarországi szociáldemokrácia példája azt mutatja, hogy a lassú mozgalmi és kulturális építkezés kedvezőtlen politikai környezetben sokat segít.
Parlamenti többség nélkül kormányozni próbáló kabinet, egymást eláruló politikusok, kompromisszumra képtelen pártok, letartóztatott radikálisok – Magyarország ilyen politikai helyzettel vágott neki az I. világháború utolsó évének.
Zsigmond Ede, a fasizmus által tragikusan fiatalon meggyilkolt proletárköltő versei, prózái és cikkei megérdemlik a gyűjtést és közlést, itt azonban én is csak egy válogatásra szorítkozhatom verseiből, melyek az emberségért, a szabadságért, egyenlőségért és az életért szóltak
József Attila írásának, amelyre itt föl akartam hívni a figyelmet, úgyszólván nincsenek aktualizálható tanulságai, mivel a munkásmozgalom pillanatnyilag szünetel (jobb esetben talán „átalakítás miatt zárva”). De van, ami – a kontextustól függetlenül – mégis hasznosítható belőle.
