Bár nem teljesültek a bérmegállapodásban rögzített feltételek, a 3 százaléknál nagyobbnak ígérkező infláció tekintetében mindenképp indokolt lenne a további emelés.
A kollektív szerződések alacsony lefedettsége és a minimálbér tekintetében is Európa sereghajtói közt vagyunk.
A közfoglalkoztatottak bérének emelése a gyakorlatban még az inflációt se pótolja.
Idén úgy emelkedett a minimálbér, hogy az értéke csökkent.
Csak találgathatunk, mennyire kell belehúznia a gazdaságnak, hogy még egy százalékponttal emeljék az év közepén az emberek minimálbérét.
Az MMKSZ, a PDSZ, A TBDSZ és a SZÁD szerint mind a béremelés, mind pedig a cafeteria juttatás fellendíthetné a gazdaságot.
A minimálbér 4%-kal, bruttó 167 400 forintra emelkedik, a garantált bérminimum pedig 219 000 forintra nő februártól. A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írta alá a megállapodást.
A MASZSZ nem először nem adja a nevét a megállapodáshoz: 2015-ben és 2018-ban sem tartották elfogadhatónak azt.
A három szakszervezeti tömörülésből egy elfogadta a munkáltatói oldal ajánlatát, a másik kettő péntekig kapott időt, hogy eldöntse, enged-e az 5 százalékból.
Nemcsak a dolgozókat érinti a probléma, de egy sor szociális juttatás is a minimálbér szintjéhez van kötve.
