Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Zsákbamacskát árul a kormány a minimálbér további emelésének lebegtetésével

Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán az M1-nek arról beszélt, hogy amennyiben csökkennek a munkaadókat érintő adóterhek, akkor félévkor további 1%-al növekedhet a minimálbér. A vállalatok érdekeihez kötni a minimálbér alakulását azonban semmiképp sem felelős gondolkodás. A Mérce Büttl Ferenc közgazdászt és Kordás Lászlót, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökét kérdezte az államtitkár bejelentéséről.

Az államtitkár közölte, hogy még érvényben van a hatéves bérmegállapodás, így ha a gazdaság teljesítménye elér egy bizonyos szintet, akkor lehetőség van a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) újabb két százalékponttal, 15,5-ről, 13,5 százalékra csökkentésére. De hogy pontosan mi az a szint amitől csökkenthető lesz a szocho, azt sehol nem konkretizálják. A közel sem konszenzussal megszületett minimálbérről szóló megállapodásban ugyanis annyi szerepel, hogy a további (1 százalékpontos) emelés lehetőségét a 2021-es év féléves makrogazdasági mutatói alapján fogják meghatározni.

Tehát csak találgathatunk, mennyire kell belehúzni a gazdaságnak ahhoz, hogy még egy százalékponttal emeljék az év közepén az emberek minimálbérét.

A Mércének nyilatkozó Büttl Ferenc közgazdász, egyetemi oktató, a Megújuló Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint azért is problémás a megállapodás, mert semmilyen konkrét gazdasági célt nem határoztak meg, amely az esetleges emelés kritériuma lehet. A Pénzügyminisztérium által készített 2020-2024-es évre vonatkozó gazdasági előrejelzésben a 2021-as évre 3,5 %-os GDP növekedésre számítanak. A közgazdász szerint az ITM ehhez mérheti majd a gazdasági mutatók javulását, azonban a helyzet rendkívül bizonytalan. A válság mértékét az átoltottságtól kezdve a különböző ágazati támogatásokig rengeteg tényező befolyásolhatja.

A közgazdász arra is figyelmeztetett, hogy ha nincs megadva konkrét cél, akkor tulajdonképpen bármire rá lehet mondani, hogy nem úgy teljesít, ahogy azt a kormány elvárta.

A további béremelés tehát egyáltalán nem áll biztos lábakon. A szociális hozzájárulási adó csökkentésével pedig inkább a munkaadókat kompenzálják. Ezt az adóterhet azonban a kormány a gazdaság teljesítményétől függetlenül csökkentheti, ami később a költségvetési tervben okozhat hiányt. Büttl szerint azonban a kormánynak most meglenne a mozgástere az EU válságkezelő alapja révén, hogy csökkentse a szocho-t.  A tény, hogy nem teszi, vagy cél nélküli gazdasági teljesítményekhez köti, sokkal inkább politikai akarat kérdése.

A közgazdász azt is kiemelte, hogy habár fontos a minimálbér emelése, az egyéni vállalkozók és az önfoglalkoztatottak kérdése kritikus. Az elbocsájtottak és a fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozók is rendkívül nehéz helyzetben vannak. A veszélyeztetett ágazatok életben tartására is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni.

Kordás Lászlót, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökét is megkérdeztük Bodó Sándor bejelentéséről, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a szocho csökkentése a korábbi, hatéves bérmegállapodás alapján a reálbér 6 százalékpontos növekedését írja elő. A szociális hozzájárulásból azonban olyan fontos támogatásokat folyósítanak, mint a nyugdíj és a társadalombiztosítás.

A MASZSZ szerint nem túl felelős gondolkodás egy pandémia során ezen hozzájárulások csökkentéséhez kötni a minimálbér emelését.

A járványhelyzet alatt az egészségügyi kiadások folyamatosan nőnek, az oltóanyagra és az orvosok béremelésére, valamint a beígért 13. havi nyugdíjra elköltött összegek mind ebből a támogatásból kerülnek fedezésre. Kordás szerint a kormány sokkal jobban járt volna, ha inkább a személyi jövedelemadót (SZJA) csökkentené, amely nem csak az embereknek segített volna jelentősen, de fogyasztás élénkítő hatást is gyakorolt volna a gazdaságra.

A szocho csökkentése pusztán a vállalatok kiadásait redukálja, míg a MASZSZ javaslata azoknál a rétegeknél hagyott volna jövedelmet, akik kénytelenek szerényebb körülmények között átvészelni a járványt.

Kordás kiemelte továbbá, hogy adócsökkentésre mindenképp szükség van, viszont nem mindegy, hol.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd