Az elmúlt években gyakorlattá vált, hogy a hazai hatóságok a nemzetközi védelemmel vagy akár magyar családdal és tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldieket indokolás nélkül igyekeznek eltávolítani az országból.
A magyar kormánynak két hónapja van válaszolnia a korábban indult kötelezettségszegési eljárás követelményeire.
Zöld, feminista, lakás- és várospolitikai, lmbtq, jogvédő szervezetek is végigküzdötték 2019-et, nem is eredménytelenül.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy látta, a magyar állam megsértette két bangladesi menedékkérő emberi jogait, ám a tranzitzónák nem számítanak fogvatartási helynek.
Az Európai Bizottság szóvivői irodájánál érdeklődött a Népszava azzal kapcsolatban, mennyi pénzt is adott az Európai Unió Magyarországnak határrendészeti, biztonsági és migrációval kapcsolatos kiadásokra.
A kormánytöbbség 2015-ben elvette a bíróságoktól azt a több évtizedes lehetőséget, hogy maguk is megadhassák a menedékjogot. Ezt a lehetőséget adta most vissza az Európai Unió Bírósága.