Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Figyelmeztette Magyarországot a menedékkérők jogaira az Európai Bizottság

Továbbra is súlyosan sérti, és az európai szabályozással nem összhangban kezeli a magyar kormány a menedékkérelmek rendszerét, figyelmeztetett az Európai Bizottság.

A 2020 októberében indult, Magyarország elleni EU-s kötelezettség-szegési eljárás most „szintet lépett”, miután a Bizottság hivatalos jogi véleményében két hónapot adott arra a magyar kormánynak, hogy a jogkövetelményeket állítsa helyre, ez után a türelmi idő után a kötelezettségszegés ügye az Európai Bírósághoz kerülhet.


A menedékkérők és menekültek jogaival is foglalkozó Magyar Helsinki Bizottság Twitteren figyelmeztet, mindez azt jelenti, hogy  egyértelmű eredményeket vár az EB a korábban indított eljárásában,

Még 2020 augusztusában írt arról a civil szervezet ugyanis, hogy miután az Európai Bíróság egy előző ügyben, 2020 május 14-én utasította a magyar kormányt a határmenti „tranzitzónák” megszüntetésére, mivel ezek használata a menedékkérőkkel szemben a bíróság szerint kimerítette az illegális fogvatartás tényállását.

Kisebb meglepetésre erre ekkor a magyar kormány hajlandó is volt, és május végéig a tranzitokat megszüntette, valamint a már ott tartózkodókat az ország belsejébe, menekültügyi őrizetbe szállította át. Ezt követően azonban kiderült, hogy a tranzitzónák bezárásával ezentúl alig lesz mód arra, hogy az ország területén elfogott, illegálisan ott tartózkodók menedékkérelmet nyújtsanak be, ezt csak Magyarország külképviseletein tehetik meg.

Ezzel azonban újabb, még súlyosabb jogellenes helyzetet teremtett. Amint az Helsinki tavaly augusztusi beszámolójából is kiderült, ezzel a magyarok önkényesen és a gyakorlatban kivonták magukat a Közös Európai Menekültügyi Rendszer (CEAS) hatálya alól, és azzal, hogy minden egyes menedékkérelmet „szándéknyilatkozat” benyújtásának kell megelőznie Magyarország belgrádi, vagy kijevi nagykövetségén, megsértették a menedékhez való jog alapvető követelményét.

A Helsinki Bizottság szerint pedig az ötlettel, Magyarország a saját Alaptörvényét, az 1951-es genfi konvenció és az Európai Alapjogi Charta ide vonatkozó rendelkezéseit is megszegte.

Mindezzel a tranzitzónák ügye után ez a magyar megoldás is bíróság elé kerülhet, ha csak a magyar kormány a két hónap alatt a hiányosságot nem rendezi megnyugtatóan.

Az Európai Unió és Magyarország közötti, menekültügyi csatározások egészen 2015 óta tartanak, a kérdésben pedig a magyar határkerítéshez 2017-ben odabiggyesztett, az ország felé szögesdróttal elzárt tranzitzónák jelentették az alapvető fordulópontot. Magyarország azonban, a kormányzati migrációs propaganda miatt eddig csak minimális lépéseket volt hajlandó ez irányba megtenni. Ha a menedékkérelmi rendszer is Luxembourgig megy, elképzelhető olyan ítélet, amelynek következtében Budapestnek végül mégiscsak helyre kell állítania a 2016 előtt létező menedékkérelmi rendszert.

Ahogyan a Helsinki Bizottság jelentése is rámutatott, a menedékkérelmi rendszer éppen az illegális határátlépési kísérletek számát növelte: míg 2016-ban a migrációs hullám végén még 29 432 menedékkérelem érkezett a magyar hatóságokhoz, addig ez a szám 2019-re 500-ra, 2020 első félévében pedig 84-re csökkent.

Címlapkép: MTI/Rosta Tibor