Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az EU bírósága vethet véget a magyar állam menekülteket indoklás nélkül kitoloncoló gyakorlatának

Az Európai Unió Bíróságáig (EUB) jutott a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének pere, amelyet – a jogvédő szervezet szavaival élve – a magyar menekültügy kafkai szabályozása miatt indítottak. Az EUB főtanácsnoka tegnap ismertette indítványát  az ügyben, amely megoldást jelenthet a Magyarországon élő menekülteket érintő rendszerszintű problémára.

A Helsinki Bizottság szíriai ügyfele évtizedek óta él Magyarországon magyar családjával két magyar állampolgárságú gyerek édesapjaként. A szíriai háború kitörése után, 2012 nyarán kapott menedékjogot nálunk, menekültstátuszát azonban 2019-ben a menekültügyi hatóság váratlanul visszavonta arra hivatkozva, hogy tartózkodása nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

A szervezet szerint az elmúlt években gyakorlattá vált, hogy a hazai hatóságok a nemzetközi védelemmel vagy akár magyar családdal és tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldieket titkosított információkon alapuló, indokolás nélküli döntésekkel igyekeznek eltávolítani az országból.

Mindössze annyit közölnek, hogy az illető veszélyt jelent a nemzetbiztonságra vagy a közbiztonságra, azt azonban nem, hogy ezt a véleményt mire alapozzák, vagyis a menedékkérő vagy a már menekült nem ismerheti meg, hogy pontosan milyen tények és bizonyítékok alapján állítják róla, hogy ő nemzetbiztonsági veszélyt jelent az országra.

A probléma az, hogy a vád ellen így nincs védekezési lehetőség, és a szakhatóság esetlegesen téves szakvéleményével szemben sincsen apelláta – hívja fel a figyelmet a jogvédő szervezet.

A dolog abszurditását fokozza, hogy maga az eljárást lefolytató menekültügyi hatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) sem ismerheti meg a nemzetbiztonsági szakhatóságok, a Terrorelhárítási Központ (TEK) és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) bizonyítékait és az ügy részleteit.

A menekültügyi hatósággal is csak annyit közölnek, hogy „X. Y. Magyarországon tartózkodása veszélyt jelent a nemzetbiztonságra”, aminek következményeként biztosra veheti az illető a menedékkérelmének elutasítását, a már meglévő védettségének visszavonását vagy például családos külföldiként tartózkodási engedélyének elvételét és kiutasítását.

Ebben a helyzetben már csak a bírósági út segíthet, azonban a Helsinki tapasztalata szerint a hazai bíróságok – hivatkozva a hazai jogszabályra – rendszeresen megtagadják, hogy az elutasított menedékkérő megtudhassa, miért akarják a hatóságok kiutasítani.

Ebből a szempontból egészen új irányvonalat képvisel az a bíróság, amely elsőként a Helsinki szír ügyfelének ügyében – észlelve, hogy a magyar jog nincs összhangban az uniós joggal – az Európai Unió Bíróságához fordult. Így jutott el az ügy az EUB cikk elején említett főtanácsnoki indítványáig.

Jean Richard de la Tour főtanácsnok azt indítványozta, hogy minősítse a hatályos hazai szabályozást uniós jogot sértőnek.

Erre szerinte egyrészt azért van szükség, mert elfogadhatatlan az a hazai jogi szabályozás, illetve hatósági és bírósági jogalkalmazás, melynek értelmében a hatóságok indokolás nélküli véleményét maga a nemzetbiztonságilag kockázatosnak ítélt külföldi és jogi képviselője sem ismerheti meg, így védekezni sincs esélye.

Másrészt pedig azért, mert szerinte egy uniós tagállamban az sem tűrhető, hogy TEK és az Alkotmányvédelmi Hivatal titkosított véleménye kötelező erejű a menekültügyi hatóságra nézve, így az döntéseit automatikusan, mindenféle további vizsgálat és mérlegelés nélkül hozza meg.

A Magyarországon letelepedett szíriai állampolgár ügye a Helsinki Bizottság szerint gyökeres változást hozhat a jelenlegi hazai gyakorlatban: amennyiben az EUB majd az indítványnak megfelelő ítéletet hoz, nem lehet majd menekülteket, külföldieket kizárólag titkosított információkon alapuló döntésekkel megfosztani a státuszuktól vagy számukra kedvezőtlen elutasító döntést hozni.

Tehát a TEK és az AH továbbra is megállapíthat nemzetbiztonsági kockázatot, de azt meg kell indokolnia, és annak lényegét megismerhetővé kell tennie a menedékkérőnek vagy a menekültnek. Valamint a menekültügyi hatóságnak is meg kell indokolnia az ilyen véleményen alapuló döntését, arra nem hivatkozhat automatikusan. A Helsinki Bizottság szerint még idén döntés születhet az ügyben.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd