Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

9 millió forint kártérítés kifizetésére kötelezték a kormányt két menedékkérő jogainak megsértése miatt

Összesen 28 ezer eurónyi (9,3 millió forintnyi) kártérítést kell megfizetnie a magyar államnak két bangladesi menedékkérő ügyében, akiknek emberi jogait megsértette – döntött az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) Nagykamarája csütörtökön. A nemzetközi bíróság másodfokú döntése ugyan kimondta a jogsértést a két esetben, azt is kimondta, hogy nem számít fogvatartásnak a menedékkérők tranzitzónában történő őrizetbe vétele. Az ítélet ez utóbbi része gyakorlatilag a magyar kormány álláspontjának ad igazat, hiszen a kabinet hosszú ideje hangsúlyozza, a röszkei és tompai tranzitzónákból Szerbia felé szabadon lehet távozni.

Az MTI összefoglalója szerint az ügy előzménye, hogy a két bangladesi férfi 2015. szeptember 15-én menedékkérelmet nyújtott be Magyarország déli határán. A hatóságok több mint három héten keresztül a röszkei tranzitzónában tartották őket úgy, hogy nem tudtak továbbmenni, október 8-án pedig visszatoloncolták őket Szerbiába. Az EJEB 2017-ben elsőfokon a felpereseknek adott igazat, s kimondta, hogy szabadságvesztéssel ért fel az elzárásuk. A magyar kormány azonban fellebbezett, az ügyet így a másodfokú fórumként működő, tizenhét tagú nagykamara elé utalták.

A fellebbviteli testület csütörtöki jogerős ítéletében megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kínzás és embertelen bánásmód tilalmáról szóló cikkét a visszatoloncolás vonatkozásában, mivel nem vizsgálták annak a kockázatait, ami pedig kötelességük lett volna, azonban jogellenes fogva tartás nem történt.

Ahogy arra a két férfi, Ilias és Ahmed jogi képviseletét ellátó Magyar Helsinki Bizottság közleménye is rámutat, az elmarasztaló ítélet érdemben helyben hagyja az elsőfokú döntést, amely kimondta, jogsértőnek számít, hogy a kérelem érdemi vizsgálata, illetve a visszatoloncolás esetleges veszélyeinek vizsgálata nélkül utasította ki a magyar állam a két menedékkérőt.

Abban azonban nem értett egyet a Nagykamara a korábbi döntéssel, hogy fogvatartásnak számít-e a tranzitzónában való őrizet. Elsőfokon az EJEB úgy látta, hogy bár Szerbia felé valóban szabadon lehet távozni a tranzitzónából, ám ez csak egy másik emberi jog, a menedékjog kérelmezéséről való lemondással együtt valósítható meg, ami nem egyeztethető össze az Emberi Jogok Európai Egyezményével.

„A Nagykamara érvelése feltűnően ellentmondásos: a ma ítélet egyszerre állítja azt, hogy csak az számít, hogy Szerbiában milyen körülmények várták volna a kérelmezőket, és azt, hogy a Szerbiából való továbbküldésből eredő veszélyeket is vizsgálni kellett volna” – állítja a Helsinki Bizottság.

A jogvédő szervezet szerint elhibázott az EJEB csütörtöki ítélete, amikor a jogvédő szervezetek, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága (CPT), az Európa Tanács és az ENSZ emberi jogi biztosai, az Európai Bizottság és az Európai Parlament álláspontjával szembehelyezkedve nem tekinti fogvatartási helynek a tranzitzónákat.

„A Nagykamara, sajnos, ezzel az ítélettel nem reflektál arra, hogy súlyos jogsértések egész rendszerét működteti a kormány a menekülők távoltartására, sanyargatására és elűzésére. Bár egyedi ügyben egyedi döntés született, félő, hogy az ítélet hatására más, a magyarhoz hasonló illiberális kormányok is úgy érzik majd, következmények nélkül sanyargathatnak menekülő embereket.

Ilias és Ahmed ügye a Nagykamara ítéletével lezárult. De a tömeges jogellenes fogvartás problémája nem oldódott meg. A ma ítélet tovább sarkall minket, hogy minden lehetséges jogi eszközt felhasználva küzdjünk a tranzitzónás fogavartás ellen. Jelenleg mintegy 180 gyereket tartanak fogva, két év alatt pedig több mint 1700-an voltak 18 év alattiak tranzitzónás őrizetben, olykor egy éven is túl” – írja a közlemény.

A Helsinki Bizottság arra is figyelmeztet, hogy az EJEB ma a tranzitzónában uralkodó 2015-ös állapotokról mondott ítéletet, ám a helyez azóta jelentősen romlott.

A mai döntés komoly fegyvertény lehet a Fidesz kezében, ugyanis hosszú ideje hangoztatja: a tranzitzóna nem fogvatartási hely. Legutóbb hétfőn érvelt ezzel Kósa Lajos a parlament szakbizottságában a menedékkérők éheztetését tiltani akaró törvényjavaslat ellen felszólalva. Kósa szerint a menedékkérők szabadon távozhatnak Szerbia felé, és ahogy a turistáknak sem ad enni a magyar kormány, úgy a menedékkérőknek sem kell enni adnia.

A menedékkérelmi eljárások tranzitzónákban történő lefolytatásának alternatívája az ellen, ha a kormány emberséges körülmények között, nem szögesdróttal lezárva adna szállást azoknak, akik menedékjogért fordulnak Magyarországhoz.

Ha a hatóságok nem a tranzitzónában, hanem befogadó állomásokon jelölnének ki tartózkodási helyet a menedékkérőknek, akkor utóbbiaknak lehetőségük nyílna, hogy naponta néhány órára eltávozzanak, igénybe vegyék az adott településen található szolgáltatásokat, tehát például pénzt vehetnek fel, vásárolhatnak, segítőkkel találkozhatnak vagy épp adományokat fogadhatnak.

A magyar kormány az utóbbi években azonban egyre inkább szorította vissza ezt a humánusabb bánásmódot és helyette egyre inkább a tranzitzónákra támaszkodik, ahol az utóbbi időben már több tucatszor is kiderült: akár napokig éheztetnek menedékkérőket.

Címlapkép: MTI / Kelemen Zoltán Gergely
Olvass tovább!