A Facebook történetében először a vezérigazgató elleni nyílt lázadást okozott a cégnél, hogy Trump lövöldözős megjegyzését nem rejtették el, mint a Twitter tette.
A bejelentés azután érkezik, hogy az Avaaz nevű nemzetközi civil szervezet megállapította, a koronavírust érintő és már megcáfolt hamis információk 40 százaléka látható és elérhető marad a Facebookon.
Rég volt példa hasonló vagyoni egyenlőtlenségre.
Többek közt Elizabeth Warren, demokrata elnökjelölt sem ért vele egyet amikor azt mondja, a Facebook a demokrácia bástyája.
Az újabb botrány ékes bizonyítéka annak, hogy mennyire következmények nélküli a gigantikus méretű transznacionális techvállalatok létezése.
A Mi Hazánk „hadüzenetként” értelmezte az állítólagos törlést a „fehér európai keresztény kultúrkörrel” szemben, és szerintük ez egy nyílt támadás a szélsőjobboldali párt közössége ellen.
A Facebook „médiatisztogatása” a választások befolyásolása elleni küzdelemben jótékonynak tűnhet, de éppen a kormánysajtó elleni fellépése mutat rá, mennyire önkényes és esetleges a magánkézben lévő tartalomszűrés gyakorlata.
Mark Zuckerberg kollégiumi szobatársa szerint a jelenlegi helyzet rosszat tesz az innovációnak és a felhasználókat is károsítja.
Három változtatást ígértek 2018 márciusában, a Guardian szerzője megnézte ezeket, és kiderült: mindhárom beváltatlan ígéret maradt.
A Facebook önszabályozással történő „megjavítása” ma már az amerikai médiakörnyezetben sem látszik működőképesnek, a médiarendszerek történelmi fejlődéséből pedig az látszik, hogy ez a módszer Európában végképp halálra van ítélve.