„Lakni kell” – a magyar lakhatási mozgalom elmúlt 30 éve alulnézetből
Hogyan alakultak a magyarországi lakhatási mozgalmak 1989 óta, és milyen szövetségek mentén épült ki a bérlői érdekvédelem?
Hogyan alakultak a magyarországi lakhatási mozgalmak 1989 óta, és milyen szövetségek mentén épült ki a bérlői érdekvédelem?
A mai naptól újra elkezdődhetnek az elhelyezés nélküli kilakoltatások, a civilek az önkormányzatok közbeavatkozásában látják a megoldást.
Bármilyen erőszak és kisemmizés megmagyarázhatónak és elfogadhatónak tűnik addig, amíg a „nyugatibbá” válásunkat szolgálja.
A koronavírus-válság alatt világszerte sokunknak nem volt hol „otthon”, nem volt hol „biztonságban” maradnia. A probléma gyökerei azonban korábbra nyúlnak vissza.
Amíg az állam cserben hagyja a nők elleni erőszak áldozatait, addig civilek és néhány önkormányzat erején felül próbál segíteni a kiszolgáltatott társadalmi csoportoknak.
Schadl György példáját esettanulmányként mutatták be.
Az államnak támogatott lakhatási férőhelyeket kell létrehoznia és kártérítést kell fizetnie.
Az ellenzék lakhatási programját értékeltük a Habitat for Humanity szakértőinek segítségével.
Az önkényes lakásfoglalók közé sorolja az MBVK honlapja azokat, akiknek lejárt a bérleti szerződése.
Az apró sikerek magabiztosságot adnak a további jogi érdekérvényesítéshez, a kollektív cselekvéshez is.