Folyamatban van a bírósági végrehajtásról felgyorsítását szolgáló, 2020-as törvénymódosítás alapjogi vizsgálata, de amíg a vizsgálat tart, annak részleteiről nem árulhat el semmit az ombudsman – ezt válaszolta Kozma Ákos alapvető jogok biztosa a párbeszédes Tordai Bence és Berki Sándor képviselők írásbeli kérdésére. 

Az ellenzéki politikusok érdeklődésének az adott aktualitást, hogy a végrehajtásról szóló törvény 2021 januárjától hatályos módosításait csak idén nyártól „vettették be” „élesben”, ugyanis mindaddig kilakoltatási moratórium volt érvényben a járványügyi veszélyhelyzet miatt. A változtatás lényege a következő: a korábbi szabályok szerint az ingatlanárverés 60 napig tartott, amely nem volt szakaszokra bontva,  és ez idő alatt az ingatlan kikiáltási ára nem változott, érvényes vételi ajánlatot pedig lakóingatlan esetén a becsérték 70%-át elérő összeggel lehetett tenni. Az új, hatályos szabályok alapján az ingatlanárverési eljárás már három szakaszra bomlik. Egy-egy szakasz 20 napig tart. Ez azt jelenti, hogy az árverési vevő már 20 napon belül érvényes vételi ajánlatot tehet. A másik oldalról a tulajdonos akár 20 napon belül elveszítheti tulajdonát, otthonát.

A törvény szerinti jogorvoslati kérelmek elbírálási ideje viszont nem lett hosszabb: ha például az adós azt tapasztalja, hogy a végrehajtó az eljárási szabályokat megszegi, akkor végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell a végrehajtónak benyújtani, aki 3 napon belül továbbítja azt a bíróságnak, akinek legalább további 45 napja van elbírálni a kérelmet. A törvény szerint tehát akár 63 nap is eltelhet addig, míg elbírálnak egy végrehajtási kifogást. Könnyen előfordulhat, hogy ekkor már rég lezajlott az árverés és az adós ingatlana az árverési vevő tulajdonába került.

Az új szabályok „tűzpróbájának” okán az RTL.hu szerette volna megtudni a Végrehajtói Kartól, hogy hány árverés történt végrehajtási eljárások keretében idén. A portál  sajtómegkeresésére a Kar közölte,  hogy a kilakoltatási és árverési moratórium

megszűnése utáni időszakban egy hónap alatt összesen több mint 1100, azaz naponta majdnem negyven ingatlant árvereztek el. Összehasonlításképpen: a járványt megelőző utolsó teljes naptári évben, 2019-ben összesen 2088 lakóingatlan bocsátottak árverésre.

A Párbeszéd politikusai saját szavaik szerint azért fordultak írásban az ombudsmanhoz, mert a hivatalos statisztikai adatok alapján már most látható, hogy az árverés miatti lakásvesztés a társadalom széles rétegeit érinti. Ráadásul a méltó megélhetés költségei az infláció mértékével folyamatosan növekednek, a lakásvesztéssel fenyegetett családok száma várhatóan nőni fog a jövőben is.

Továbbá a felől a beadvány felől is érdeklődtek az alapjogi biztosnál, amelyben a szegénységben élő, főleg hajléktalan és rossz vagy bizonytalan lakhatásban lévő embereknek ingyenes jogsegélyt nyújt Utcajogász Egyesület már 2020 végén, azaz rögtön a törvény módosítását követően megfogalmazta alapjogi aggályait a szabályok változásával kapcsolatban. Ezek a következők:

• sérti a tulajdonhoz való jogot, hogy az adós úgy veszítheti el a tulajdonát, hogy a tartozása nem csökken a vagyontárgy tényleges értéke szerint; 
• még a végrehajtást kérő jogai is sérülhetnek, hiszen neki is az az érdeke, hogy a követelt összeget (az adós tartozását) minél hamarabb megkapja. Ez azonban az alacsony összegű árverési összegek miatt belátható időn belül nem garantálható;
• emellett a végrehajtási eljárás gyorsítását szolgáló módosításokkal egyidejűleg a jogalkotó nem gondoskodott a bírósági végrehajtás feletti bírósági kontroll megerősítéséről, azaz a törvény szerinti jogorvoslati kérelmek elbírálási idejének felgyorsításáról. A jogalkotói mulasztás, azaz az egyes eljárási határidők diszharmóniája lehetőséget teremt egy jogsértésektől terhelt árverés „bírósági beavatkozás” nélküli lefolytatására.

Minderre  2020 októberében közérdekű bejelentés útján fel is hívták az ombudsman figyelmét, aki azonban azóta – azaz lassan két éve érdemben nem reagált megkeresésükre. 

Érdekesség hogy míg a párbeszédes képviselők Kozma Ákosnak úgy tették fel kérdésüket, hogy folytat-e egyáltalán vizságaltot az ügyben,  az ombudsman azzal válaszolt most, hogy „Képviselő Urak észrevételezték, hogy a vizsgálatom azóta is folyamatban van”, valamint „Megerősítem, hogy az Önök által hivatkozott ombudsmani vizsgálat jelenleg is folyamatban van”. 

Kozma Ákos azt is írja, hogy a vizsgálat  kiterjed az árverezési szakasz lerövidítésére is. Hogy tervez-e az Alkotmánybírósághoz fordulni, azt nem árulta el, mert

„A folyamatban lévő eljárás majdani eredménye […] a jelentés kibocsátását megelőzően […] nem hozható nyilvánosságra”.

Az ombudsman azért is lehet kulcsszereplő a még nehezebb helyzetbe jutott adósok ügyében, mert – ahogyan erre Tordai és Berki képviselők is felhívták a figyelmet –  a bírósági végrehajtás során született határozatokat az Alkotmánybíróság gyakorlata nem tekinti érdemi határozatnak, az árverésirendszerrel kapcsolatos alapjogi aggályok gyakorlatilag csak rajta keresztül juthatnak el a taláros testülethez.