A transzgresszió kiúttalanságán túl: Pier Paolo Pasolini Salója mint „megemészthetetlen” szöveg
A száz éve született Pier Paolo Pasolini „Salo avagy Sodoma százhúsz napja” (1975) című művének kizökkentő ereje évtizedek alatt sem kopott meg.
A száz éve született Pier Paolo Pasolini „Salo avagy Sodoma százhúsz napja” (1975) című művének kizökkentő ereje évtizedek alatt sem kopott meg.
Mivel az elitkultúra éppúgy piacosítható, mint a populáris, akárcsak a nemzetállami ideológiák, a kapitalizmusban a kultúra sokszínűsége válik a profit egyik forrásává. Itt a Fordulat 30!
A főváros súlyos költségvetési nehézségekkel kell szembenéznie.
Az egyes települések anyagi lehetőségei nagyban befolyásolják, milyen béreket tudnak biztosítani a kulturális intézmények dolgozóinak.
Mi is tulajdonképpen egy olajfestmény? Hogyan válik áruvá, mi a szerepe a társadalmi viszonyoknak a művészetben? Hogyan öröklődik a művészetekben a nők tárgyiasításának gyakorlata? A 95 éves John Berger segít megválaszolni ezeket a kérdéseket.
Számára a játék komolysága mindenek felett álló volt. Búcsú Kálmán C. Györgytől.
Az ordoliberalizmus által nemcsak a kortárs német politika mozgásrendjére lehet magyarázatot nyerni. Ha egykor a németek a Kultúra fennkölt fogalmát mozgósították a politikával szemben, ma az ordoliberalizmussal dúsított erkölcs képezi ezt a közeget.
Lukács elmulasztott reflektálni arra, hogy mennyiben tartozik hozzá ahhoz a kultúrához, amelyet oly radikálisan elutasít.
Jankovics munkássága és stílusa a vizuális nyelvünk, alapműveltségünk és kollektív emlékezetünk része. Az általa is képviselt értelmiségi szerep azonban mélyen mutatja az értelmiség válságát.
Válaszolt Ungár Péternek, aki szerint viszont a közfeladatot, és az Alaptörvénybe foglalt állami kötelezettséget ellátó dolgozókat megilleti a közalkalmazotti jogviszony.