Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Pokoli nehéz két és fél év” előtt áll a főváros, a BKV üzleti tervét nem is tárgyalta a közgyűlés

Ez a cikk több mint 2 éves.

Karácsony Gergely főpolgármester napirend előtti felszólalásával kezdődött a főváros rendkívüli közgyűlése. A főpolgármester kifejtette, hogy az önkormányzati képviselők épp ciklusuk felénél járnak, és fel kell mérniük, hogyan tudják folytatni a munkát a választások utáni új kormány felállása után, valamint gratulált a budapesti körzetek győzteseinek.

Karácsony a főváros anyagi helyzetéről is beszélt

Karácsony szerint a városvezetésnek valamennyi városlakó érdekeit kell szolgálnia.

A főpolgármester napirend előtti felszólalását az alább lehet visszanézni.

Ezért pártállástól függetlenül arra kéri az országgyűlési képviselőket, hogy ne feledkezzenek el munkájuk során a fővárosról. Ezért arra buzdítja őket, hogy tegyenek le a főváros 150. születésnapja alkalmából egy tervezetet, ami rendezi Budapest helyzetét, többek között anyagi szempontból.

Anyagi szempontból ugyanis igen szorult helyzetben van az önkormányzat. Többek között a helyi iparűzési adó elvétele miatt, amivel kapcsolatban idézte Cser-Palkovics Andrást, Székesfehérvár polgármesterét, aki az Azonnalinak nyilatkozott a kérdésben. Cser-Palkovics elmondta,

„Iparűzési adó nélkül az önkormányzati rendszer fenntarthatatlan. Aki ennek eltörlését, általános megfelezését felveti, nincs tisztában a szektor működésével.”

A főváros elindítja a 30 milliárd forintos hitelfelvételi eljárását, amihez a kormány támogatását kéri. A BKV esetében az energiaárrobbanás 14 milliárdos kieséssel járt, ennek a kompenzálására is szükség lesz. Karácsony szerint 200 milliárd forintot vontak el a fővárostól pandémia idején. Hozzátette, külföldön a kormányok inkább segítik az önkormányzatokat.

Karácsony emlékeztetett arra is, hogy az egész világgazdaság recesszióba süllyed.

Emiatt „pokoli nehéz két és fél év” következik, még akkor is, ha sikerül a korábbinál konstruktívabb együttműködést kialakítani a kormánnyal.

Beszélt ezen kívül többek között

  • a koronavírus-válságban nyújtott segítségről,
  • a menekültek ellátásában való részvételről,
  • számos fővárosi fejlesztésről, például a kék metró felújításáról és zöldterületek kialakításáról, gondozásáról.

A taxirendelet módosítása

A képviselőtestület egyhangúlag elfogadta a rendelet módosítását. Soproni Tamás kifejtette, megértik a taxisok igényeit, ezért a Momentum frakció megszavazza a díjemelést. Ugyanakkor azt gondolja, hogy a díjemelés szűkíteni fogja a taxiszolgáltatáshoz való társadalmi hozzáférést. Ezért arra kérik a főpolgármestert, hogy még idén kezdjenek tárgyalásokat a taxisszervezetekkel.

A taxisrendelet keretében a díjak május 9-től a tervek szerint a következőképpen változnak:

  • az alapdíj 1000,
  • a kilométerdíj 400,
  • a percdíj pedig 100 forintra emelkedik.

Javasolják, hogy

  • hatósági ár helyett a Gazdasági Versenyhivatal javaslatához hasonlóan ársapkát alkalmazzanak,
  • a taxishiéna-probléma megoldására korlátozzák az egyéni szolgáltatókat,
  • az összes szolgáltató autója legyen elérhető a Budapest GO appban.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes kifejtette, a taxis érdekképviseleti szervekkel 8-10 óra tárgyaláson vannak túl, ennek a végén alakult ki a jelenlegi megállapodás. Elismerte, hogy a piac számos okból megborult, és erre vezethető vissza, hogy a rendelők nehezen jutnak taxihoz, ezért választ számos utas ellenőrizetlen, illegális szolgáltatásokat. A főpolgármester-helyettes pénteki sajtótájékoztatóján beszélt a megállapodás hátteréről.

Wintermantel Zsolt, a Fidesz frakcióvezetője alapvetően támogathatónak tartja a javaslatot, mindazonáltal megfontolandónak tartja a Momentum javaslatát. Ugyanakkor belekötött ügyrendi kérdésekbe, és nem tartja megfelelőképpen előkészítettnek a javaslat egyes részleteit, így például a zéró helyi kibocsátású autók használatának 2028-as céldátumát.

Baranyi Krisztina szerint a fővárosnak feladata van abban, hogy biztosítsák az elektromos töltőállomásokat, Soproni pedig hozzátette, hogy például a drosztokon kellene kihelyezni őket. Ezzel Kiss Ambrus is egyetértett.

A BKV működésével kapcsolatos napirendi pontot nem tárgyalta a közgyűlés, a közlekedésfejlesztésről azonban szót ejtettek

A közösségi közlekedésről szóló napirendi pontot hiányolta is az önkormányzati ellenzék (vagyis a Fidesz) képviselői. A pont levételével kapcsolatos kérdésre adott válaszában Kiss Ambrus elmondta, április végére hozzák vissza a napirendi pontot, át kell ugyanis gondolniuk az energiaárrobbanás és a háború miatt.

Ugyanis röviden szólva nincs pénz, az energia pedig drága.

Az energiaárak drágulása miatt 14 milliárd forintos állami segítségre van szükség a BKV működésének fenntartásához. A BKV számára nincs rezsicsökkentés és üzemanyagár-sapka, így mind az üzemanyag, mind a járművek jelentős részét meghajtó villamos energia árának emelkedése komoly hatással van a költségeire.

Elfogadták ugyanakkor a közlekedésfejlesztésről szóló napirendi pontot megszavazta az önkormányzat közgyűlése. Ennek jegyében számos infrastrukturális fejlesztést, útfelújításokat, kerékpáros fejlesztéseket, járműfejlesztést hajtanak végre, valamint a FUTÁR rendszer elengedhetetlen fejlesztését. A részletek ebben a dokumentumban olvashatók.

Szociális fejlesztések, dráguló szolgáltatások

A közgyűlés támogatta a közösségi költségvetés keretében megszavazott Budapest Peremén program pályázati kiírását, amire az egymilliárdos összköltségvetésből negyedmilliárd forintot szánnak. A program különböző személyes krízisen átesők – állami gondozásból kikerültek, hajléktalansággal küzdők, szenvedélybetegségből kijönni próbálók, lakásukból kilakoltatottak – számára hozna létre egy rehabilitációs otthont ahol civil szervezetek és hivatásos szakemberek bevonásával segítenének talpra állni az érintetteknek.

Megszavazta emellett a közgyűlés a Budapest Esély 244 millió forintos költségvetési tervét, amiből a fővárosi szociális feladatokat látja el, ahogy a szociális intézmények térítési díjainak változásait is.

A közgyűlésen szóba került emellett többek között, hogy a forráshiány, az energiaárak és például a Tungsram szorult helyzete miatt nem tudják végrehajtani valamennyi közvilágítással kapcsolatos fejlesztést – ráadásul a Szentgyörgyvölgyi Péter belvárosi polgármester által hiányolt Erzsébet téri fejlesztések nem is a főváros feladata.

Szó esett arról is, hogy a Bartók emlékháztól nem szándékozik megszabadulni a főváros, és arról is, hogy mi lesz a Városháza Park sorsa. Valószínűleg közpark kávézókkal, Szentgyörgyvölgyi aggódik hogy vigalmi negyed. Megállapodás született Budapest egyesítésének 150. évfordulójára kiírt drámapályázatról is, valamint számos kulturális kérdésről. Mint kiderült, kultúra volt, van és lesz is.

Címlapkép: MTI/Illyés Tibor