TGM: A kulturális helyzet
„Benne vagyunk a világban, de a világ nincs mindig bennünk, ám az mit sem változtat azon a tényen, hogy benne vagyunk.”
„Benne vagyunk a világban, de a világ nincs mindig bennünk, ám az mit sem változtat azon a tényen, hogy benne vagyunk.”
A szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója tudni szeretné, hogy pontosan mit vár el tőle az önkormányzat.
Párhuzamosan a helyi középosztályok lecsúszásával, a rendszerváltás ígéreteinek kimerülésével az elképzelt nyugat kultúrkincseinek való megfelelési kényszer egyre kevésbé volt jelen a városi, középosztálybeli fiatalok kulturális fogyasztási szokásaiban. Nálunk ez együtt járt a lakótelepi proli öltözködésének kisajátításával, a kilencvenes és korai kétezres évek roma popjának élvezetével.
Nem volt könnyű helyet találni neki.
Ha egy kormányközeli vállalkozó megvenné az egyik piacvezető könyvterjesztőt, jöhet a cenzúra.
Sok helyen hallani sem akartak a népszerű kiállításról, Zuglóban sem volt könnyű a menet.
Mit jelenthet a kulturális felszabadítás egy olyan korban, amikor a tömegek meg vannak fosztva a saját helyzetükre, történetükre és cselekvési lehetőségeikre vonatkozó tudástól és képességektől?
Az EMMI miniszter a Magyar Időknek adott interjúban megosztotta gondolatait a kormány kultúrharcáról, az iskolai és óvodai nemzeti nevelésről és az egészségügy átalakításáról.
A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete szerint sok visszaélés történt a kulturális közmunkprogram bevezetése után, most pedig tervezetten mondtak fel 4000 dolgozónak
Néhány perccel korábban még a „szólásszabadságért” tüntettek.