Magyarország uniós tagságának közpolitikai mérlege
Magyarország gazdaságilag ezer szállal kötődik az Európai Unióhoz. De mennyire éltünk a lehetőségekkel, amelyeket az uniós tagság kínált?
Magyarország gazdaságilag ezer szállal kötődik az Európai Unióhoz. De mennyire éltünk a lehetőségekkel, amelyeket az uniós tagság kínált?
A magyar kormány állításai, melyek szerint a magyar szabályozás „szigorúbb mint az európai”, és ezt „szigorúan be fogják tartatni”, viccnek is gyengék.
De a munkáltató által előírható oltásra is kitért Gulyás miniszter a kormányinfón.
A Klubrádió elhallgattatása és a gyöngyöspatai kártérítések elsunnyogásának ügyében üzent a bizottság a kormánynak.
A Bíróság szerint Budapest térségében, a Sajó-völgyben és Pécsett a szennyezett részecskék aránya meghaladja az uniós elvekben meghatározott napi határértéket. A Bíróság szerint Magyarország levegőminőség javítását célzó intézkedései sem megfelelőek.
A tranzitzónák felszámolása után is maradt rengeteg olyan szabály és gyakorlat, amely konfliktusban állhat az uniós joggal.
Csütörtöki ítéletében az Európai Bíróság kimondta, hogy a civiltörvény sérti az uniós jogot, mivel „hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be”, így a törvényt a kormánynak vissza kellene vonnia.
A 2017-ben, putyini mintára elfogadott jogszabályt ma az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka minősítette jogsértőnek.
Mint mi is megírtuk, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László fordult a bizottsághoz, hogy vizsgálják meg, a rabszolgatörvény uniós jogba ütközik-e.