Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az Európai Unió Bírósága minden jel szerint el fogja kaszálni a civil törvényt

Uniós jogot sért a 2017-ben elfogadott magyar civil törvény, amely a 7,2 millió forintot meghaladó külföldi támogatások esetén megbélyegzi a nem-kormányzati szervezeteket, NGO-kat – mondta ki keddi állásfoglalásában Campos Sánchez-Bordona, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka.

A főtanácsnoki állásfoglalás egy újabb lépés afelé, hogy a 2017 végén, az Európai Bizottság által indítványozott kötelezettségszegési eljárás keretén belül az Európai Unió Bírósága (EUB) elkaszálja a magyar jogszabályt.

Sánchez-Bordona úgy véli, a civil törvény egyrészt sérti a tőke szabad mozgásának elvét mind az adományok kedvezményezettjei, vagyis a magyar civil szervezetek, mind pedig a külföldi adományozók szemszögéből. Mint ismeretes, a törvény előírja, hogy 7,2 millió forintnál több külföldi támogatást kapó civilek „külföldről támogatott szervezetként” kell nyilvántartásba vétetniük magukat, és közzé kell tenniük külföldi adományozóiknak listáját is.

Ezzel kapcsolatban a főtanácsnok rámutatott:

az említett feltételek a tőke szabad mozgása korlátozásának minősülnek, mind az érintett szervezetek tekintetében, amelyek finanszírozási nehézségekkel nézhetnek szembe, és korlátozott lehet az egyesülési szabadsághoz való joguk gyakorlása, mind pedig külföldi adományozóik tekintetében, akik elrettenhetnek az adományok juttatásától az ezen ügyletek részleteinek közzétételéből eredő esetlegesen megbélyegző hatás okán, amely ügyletek egy olyan ideológiai hozzáállás kifejeződései, amely kellemetlen lehet a magyar nemzeti környezetben.”

Sánchez-Bordona hozzáteszi, a jogszabály mindemellett az Unió alapjogi chartájában védett jogokat – az egyesülés szabadságához való jogot, magánélet és a személyes adatok védelmét – is sérti.

Mindezek fényében azt javasolja az Európai Unió Bíróságának, hogy állapítsa meg a civil törvény jogsértő jellegét.

A putyini mintát követő civil törvény több ponton is igen homályos módon állít feltételeket a civilek elé, elfogadása óta változatos gyakorlat alakult ki a magyarországi NGO-k között azzal kapcsolatban, hogyan is álljanak hozzá a megbélyegzéshez. Épp a jogszabály gumijellegéből fakadóan eddig nincs tudomásunk arról, hogy a hatóságok valóban eljártak volna a civil törvényt érintő ügyekben.

De az előírás célja alapvetően épp a megbélyegzés és a bizonytalanságban tartás: egy olyan Damoklész-kard felhúzása a civilek feje fölé, amellyel a kormány bármikor élhet, és akár hosszú múltra visszatekintő szervezeteket szüntethet meg a törvény be nem tartására hivatkozva.

Az ellenzéki pártok az Alkotmánybíróságon is megtámadták a jogszabályt, ám az AB felfüggesztette annak megvizsgálását, amíg az Európai Unió Bírósága nem teszi közzé saját döntését az ügyben. Holott a törvényt magát csak a magyar AB semmisítheti meg, az EUB csupán kérheti annak visszavonását és pénzbeli szankciókat szabhat ki.

A főtanácsnok mai állásfoglalása nem kötelező érvényű a bíróságra nézve, ám ahogy az Index Eurológus blogja is rámutat, az esetek túlnyomó többségében a bírósági döntés megegyezik a főtanácsnoki állásfoglalás irányával.

Nem csupán a civil törvény, de egyidőben a Lex CEU-ként elhíresült felsőoktatási törvénymódosítás kapcsán is kötelezettségszegési eljárást indított a Bizottság a magyar kormány ellen, ez szintén az EUB előtt van.

Kiemelt kép: Ökotárs / Facebook
Olvass tovább!